A pénzügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy az Eurostat eddig ismertetett álláspontja szerint e pénz jelentős részét az államháztartás részeként kellene elszámolni. Így a kibocsátás nagyrészt szükségtelenné vált. Amennyire mégis szükség lesz az autópálya-építéshez, azt vagy egy kisebb devizakötvény-kibocsátással, vagy az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből finanszírozza majd az ÁAK - tette hozzá Veres János.

A tervezett kötvénykibocsátásnak a Nemzeti Autópálya Rt. hiteleinek visszafizetését szolgáló részét a Magyar Államkincstáron keresztül biztosítja majd a kormányzat. Elhangzott: ezeket a tételeket finanszírozási szempontból nem különítik el. Összességében az ÁKK tartja majd magát, az eddigi benchmarkhoz, és 28-32 százalék között lesz a deviza alapú finanszírozás aránya. Ebben azonban még nincs döntés, és a konkrét piaci feltételek alapján mindig a legkedvezőbb megoldást választja az ÁKK a kibocsátáskor.

Az előzetesen bejelentett elképzelések szerint a luxemburgi tőzsdére vezették volna be az Állami Autópálya Kezelő Rt. magyar autópálya-kötvényeit. A kibocsátás főszervezőjének a Deutsche Bankot és a Citigroupot választották. A tervek szerint az ÁAK a mintegy 690 milliárd forintból 283 milliárd forintot átadott volna a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-nek, amely ebből fizette volna vissza az idén márciusban általa felvett 158 milliárdos hitelt az MFB-nek és a 125 milliárdot a CIB bank által vezetett hitelező konzorciumnak.

Az ÁAK-t kormánydöntés jelölte ki - az NA Rt. helyett - az autópálya beruházások finanszírozásának és  kivitelezésének megszervezésére.