"Azoknak a strukturális reformoknak, amelyeket meg kellene valósítani az államháztartásban, nyoma sem látszik a 2006-os tervezett büdzsében" - mondta a jegybank elnöke csütörtökön Budapesten, a Budapesti Értéktőzsde 15 éves történetéről kiállítás megnyitóját követően.  Járai Zsigmond emiatt nem gondolja, hogy 2010-ben az országban be lehetne vezetni az eurót, mivel ahhoz a maastrichti feltételeket 2008-ra teljesíteni kellene és előtte egy év alatt, 2007-ben lehetetlen olyan jelentős változásokat végrehajtani az államháztartásban, hogy azok megteremtsék az előfeltételek teljesítését. Ugyanakkor kijelentette: az idei, illetve a 2006-os államháztartási hiánycélok megváltoztatása nem érte váratlanul a pénz- és a tőkepiacot, csupán a beismerés dátuma volt kérdéses.

Járai Zsigmond szerint kamatcsökkentés, de kamatemelés is lehetséges az elkövetkező időszakban, mivel nem lehet megmondani, hogyan alakulnak a nemzetközi pénzügyi és gazdasági tendenciák a jövőben. Az MNB elnöke szerint továbbra is rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet és az infláció alakulása is pozitív, emellett a jövő évi inflációs várakozások is alacsonyak. Ezzel együtt az MNB úgy látja, hogy a nemzetközi pozitív környezet könnyen megváltozhat. 

"A forint árfolyamának mostani alakulása miatt nem türelmetlenkedem, nincs árfolyamcélja az MNB-nek, az infláció azonban pozitívan alakul" - tette hozzá az elnök. "Semmit sem zárok ki, a kamatemelést, a szinten tartást sem zárom ki, nem tudom ma megmondani, hogy három hét, illetve egy hónap múlva milyen döntést fogunk hozni" - húzta alá az MNB elnöke. Kifejtette: az MNB vezetését, illetve Monetáris Tanácsát nem zavarja különösebben az árfolyam alakulása, mert bármennyire is hihetetlen, bizonyos határok között az MNB-nek nincsenek
árfolyamcéljai. 

Járai Zsigmond aláhúzta: "nem szeretjük, ha nagyon volatilisan ingadozik az árfolyam, egyelőre a most tapasztalható ingadozás nem gondolom, hogy túlzott" - mondta az elnök. Kifejtette: napjainkban az árfolyam a korábbiakhoz képest egyre kisebb szerepet játszik az infláció meghatározásában, egyre nagyobb szerepe van viszont a bérek emelkedésének és az inflációs várakozásoknak. Hangsúlyozta: "a várakozások azt hiszem pozitívak, a jövő évi
inflációban, még az inflációs céloknál is lényegesen alacsonyabbat várunk, mivel ez jórészt a tervezett áfa-csökkentéseknek tudható be." Járai Zsigmond elmondta: a makrogazdaság, illetve az államháztartás vonatkozásában csak a 2006-os tervezett költségvetés az újdonság, a többi tényező a piac előtt ismert volt. 

A nemzetközi befektetői környezetet elemezve elmondta: "lehet, hogy túlzásba visszük az aggodalmat, mert körülbelül egy éve mondjuk, hogy fenntarthatatlan ez a nemzetközi környezet és az mindig egyre jobb lesz. Nem tudom, lehet, hogy mi vagyunk túlzottan pesszimisták". Az MNB elnöke elmondta: annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban az olajárak erőteljesen felmentek, a Katrina hurrikán jelentős területeket pusztított el az USA-ban, Londonban terrorista merénylet történt, a nemzetközi pénzügyi piac gyakorlatilag nem reagált rá. A nemzetközi pénzügyi kamatok tulajdonképpen nem változtak, alacsonyak maradtak. Emellett az is érdekes, hogy ugyan Kínában megváltozik az árfolyam-mechanizmus, ami alapvetően befolyásolja a világkereskedelmet, még ez sem hozott változást. Járai Zsigmond rámutatott: "ma az egész pénzügyi világ arra épül, hogy az észak-amerikaiak megveszik a kínai termékeket, ebből Kínának bevétele, pénze van, az USA-nak pedig deficitje, a kínaiak pedig ebből a pénzből amerikai államkötvényeket vásárolnak,  hogy ez meddig tartható fenn, nehéz megítélni".