Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által készített, külföldi tőkebefektetésekről szóló jelentés bemutatóján a professzor közölte: az új közép- és kelet-európai EU tagországokba 2004-ben mintegy 19 milliárd dollárnyi új külföldi befektetés érkezett, 50 százalékkal több, mint 2003-ban. Ezen országokba érkezett az  unióba áramló összes tőke 9 százaléka.  

Utalt arra, hogy három évig tartó folyamatos csökkenés után 2004-ben a trend megfordult, és világszerte ismét nőttek - bárcsak 2 százalékkal - az új külföldi befektetések. Értékük elérte 648 milliárd dollárt.

Az EU-ban tavaly csupán 216,4 milliárd dollár értékű közvetlen külföldi tőkebefektetést hajtottak végre, ami 40 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A jelentés szerint a világméretű növekedés döntően 3 tényezővel magyarázható. A nemzetközi társaságok részt kívánnak venni a gyorsan fejlődő ázsiai térségből realizálható lehetőségekből, és haszonból. A nyersanyagárak emelkedése növelte a multik érdekeltségét abban, hogy emeljék befektetéseiket ebben a szektorban. Harmadrészt a fejlett világban nemzetközi verseny élénkülése nyomán ismét gyorsult a fúziók és akvizíciók folyamata.

A külföldi befektetések növekményének jelentős része a fejlődő országokba irányult, az összes FDI 40 százaléka, 233 milliárd dollár érkezett ezekbe az országokba. Ennek fő haszonélvezője Kína volt, ahova világméretekben az USA és Anglia után a harmadik legnagyobb volumenű, 61 milliárd dolláros tőke áramlott tavaly.

A fejlett országokba irányuló 380 milliárd dolláros FDI tovább csökkent, és folyamatos mérséklődés mellett, már csak egyharmada a 2000-ben realizáltnak. Simai Mihály kiemelte, hogy a közép-kelet-európai új uniós tagországok FDI növekedésében jelentős szerepet játszott néhány országban a gyorsuló privatizáció, és a továbbra is viszonylag alacsony bérszínvonal, ami Szlovákia esetében az EU 15 átlagának 18 százalékát, Lengyelország esetében a 29 százalékát, míg Magyarország vonatkozásában a 31 százalékát tették ki.

Az EU-n kívüli kelet-európai országok közül 2004-ben Oroszországba 11 milliárd dollár, Romániába 5,2 milliárd, míg Azerbajdzsánba 4,8 milliárd dollár FDI érkezett. Simai Mihály kifejtette, a világ legjelentősebb külföldön befektető országa tavaly az USA volt, az összes befektetés 30 százaléka volt amerikai eredetű. Az összes FDI 38 százaléka származott az EU tagállamaiból, Anglia, Luxemburg, Spanyolország és Belgium voltak a legfontosabb források. Magyarország 538 millió dollár tőkét helyezett ki tavaly, ami jelentősen elmaradt a 2003. évi 1,6 milliárd dollárhoz viszonyítva.

Az UNCTAD kérdőíves felmérésekre épülő 2005-2006-ra vonatkozó előrejelzése szerint, a befektető országok mérsékelten optimisták a várható külföldi működőtőke kihelyezéssel kapcsolatban. Jelentős növekedésre számíthat az olajkitermelés, bizonyos bányászati ágak, az elektronikai ipar, gépipar, és a fémipar. A legjelentősebb befektetésekre a számítógépes szolgáltatások valamint a víz- és áramtermeléssel illetve ellátással foglalkozó közművek számíthatnak. Ezzel szemben nem jók a mezőgazdaság kilátásai.