Ezzel Magyarország bekerült a felső ötödbe, a térségbeli új EU-tagállamok között pedig felkapaszkodott a dobogó harmadik fokára. A vezető londoni gazdaságpolitikai magazin 185 országot rangsoroló, félévente összeállított listáján Magyarország a 38. helyről a 37-ikre lépett.

Szlovénia, amely a kelet-európai EU-országok közül a legjobb helyezést kapta, a 29. helyen van a márciusi 28. hely után.

Magyarország a térségbeli EU-tagok közül a márciusi listához hasonlóan a szeptemberin is a harmadik helyre került, a második Csehország mögé. Utánunk Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Litvánia jön; a térségi kockázati rangsorban a még nem EU-tag Horvátország megelőzi Lettországot.

A globális listán a mostani első helyezett a tavaszi harmadik Luxemburg, a megszerezhető 100 pontból 99,74-gyel, utána Svájc (99,04), a márciusi első Norvégia (98,85) és az Egyesült Államok (96,86) következik.

A számos kritérium alapján összeállított osztályzati rendszerben a 100 pontból Magyarország a tavaszi 68,82 pont után szeptemberben 67,57 pontot szerzett az általános kockázati kategóriában.

A fontosabb összetevők közül a politikai kockázat pontszáma a márciusi 17,56 pontról 17,07 pontra romlott. Ebben a kategóriában 25 pont a legjobb osztályzat, vagyis ez jelzi a legkisebb kockázatot. E kategória nem a tényleges belpolitikai kockázatot méri, hanem azt, hogy az egyes országok milyen eséllyel válnak nem fizetővé az import és az adósság után, illetve tagadják meg a külföldi részvénybefektetések osztalékának, vagy a befektetett tőkének a hazautalását.

A Euromoney az átfogó gazdasági teljesítményre a lehetséges 25 pontból a tavaszi 10,36 pont után most 10,04 pontot adott Magyarországnak, viszont a szuverén hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában értelemszerűen most is megadta a lehetséges legjobb 10,00 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt egy évben sem voltak hátralékai és átütemezett adósságai.

A hitelminősítési kategóriában Magyarország 10-ből változatlanul 6,67 pontot kapott, ami tükrözi a magyar szuverén adósság általános "A" kategóriás, azaz befektetőknek ajánlott besorolását.

A hosszú futamú magyar adósság a Standard & Poor´s és a Fitch Ratings listáján az elsőrendű befektetői "A" sáv alján, "A mínusszal” szerepel, jóllehet a Fitch több mint két éve stabilról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta a magyar devizaadósi besorolás kilátását a makro-egyensúlytalanságok okozta aggodalmakra hivatkozva, és idén januárban a forintadósság besorolását egy fokozattal rontotta is.

A tőkepiaci hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában ugyanakkor a Euromoney a lehetséges 5 pontból a tavaszi 4,21 pont után most 4,28 pontot adott Magyarországnak.

A banki finanszírozás hozzáférhetőségének pontszáma - ez új kategória, és azt méri, hogy a nemzeti össztermékhez (GNP) képest mennyi a magánszektornak folyósított hosszú lejáratú, nem garantált bankhitelek aránya - viszont a lehetséges ötből csak 2,74. Csehország erre alig 0,77 pontot, Szlovákia pedig 1,19 pontot kapott.

A szeptemberi lista utolsó, 185. helyére a márciusi rangsorhoz hasonlóan Irak került, amely a lehetséges 100 pontból a tavaszi 1,85 pont után ezúttal 2,88 pontot szerzett.

Az utolsó öt helyen - Irakkal együtt - a Marshall-szigetek (9,77), Kuba (9,48), Afganisztán (6,81) és Észak-Korea (3,87) osztozik.