hvg.hu: A magyar kormány nemrégiben megemelte a 2006-ra és az azt követő időszakra vonatkozó költségvetési hiánytervét, miután az EU az autópályaberuházások büdzsén belüli elszámolására kötelezte. Mennyire lehet reális terv így az euró 2010-es magyarországi bevezetése?

AM: Ma már semmi esélye sincs annak, hogy  ezt az időpontot tartani lehessen. Ehhez egy  jelentős mértékű takarékossági program bevezetésére lenne szükség 2007-08-ban. Ennek elfogadása politikailag valószinütlen, és gazdaságilag sem célszerű.

hvg.hu: Ideális esetben mi lehet a magyar euró bevezetésének céldátuma? Mit gondol a napokban felvetődött alternatívákról: 2012, 2013, vagy akár 2016-ról?

AM: Talán 2012 lehet az a dátum, amelyet mind a jelenlegi, mind pedig a következő magyar kormány elfogadhatónak tartana ahhoz, hogy Magyarország ne maradjon le a közös valuta bevezetésével a régióban. Mi arra számítunk, hogy Magyarország ha szűken is, de teljesítheti a maastrichti kritériumokat 2010-re, és 2012-ben bevezetheti az eurót. De fennáll annak a kockázata is, hogy a bevezetés időpontja 2013-ra csúszik többek között a 2010-es választásokhoz kapcsolódó esetleges fiskális lazítás miatt.

hvg.hu: Egyre hangosabbak azok az aggodalmak, hogy a magyar euró 2010 utáni bevezetése rontaná a gazdaság versenyképességét, illetve káros lenne a hazai exportőröknek is. Mi szólhat a halasztás mellett, illetve ellene?

AM: Az euró bevezetésének versenyképességre tett hatása jelentős mértékben attól függ majd, hogy milyen árfolyamon rögzítik a forint árfolyamát az euróhoz. A régi EU-tagállamok ipari lobbija - exportjuk versenyképességének növelése érdekében - várhatóan azt szeretné majd elérni, hogy a forintot minél erősebb árfolyamon rögzítsék az euróhoz. E a kockázat azonban az idő előrelahaladtával valószínűleg csökkenne.

Más gazdasági érvek is szólnak a közös valuta bevezetésének elhalasztása mellett. Az euró „kényszerzubbonya” nem igazán megfelelő az átmenet gazdaságok számára. Különösképp a kevésbé fejlett, de gyorsan növekvő gazdaságokra általában jellemző, relatíve magas infláció maastrichti kritériumoknak megfelelő leszorítása árthat a termelékenység és a gazdaság növekedésének.

hvg.hu: A forint jelentősen gyengült a hiánycélok közelmúltbeli módosítása után, az elemzők pedig a költségvetési bizonytalanságok miatt további esésre számítanak. Hogyan hathat a forintra az euró bevezetésének esetleges elhalasztása? Várható-e, hogy a forint a spekulatőrök célpontjává válik, ha Magyarország a környező piacokhoz képest csak lemaradással cseréli le az euróra?

AM: Az EIU szerint a forint a jövő év elejére határozottan gyengülni fog. Ám ennek épp annyira lehet oka a parlamenti választásokkal és a kevésbé pozitív nemzetközi környezettel kapcsolatos bizonytalanság, mint az euró esetleges elhalasztása. Később a forint árfolyama stabilabbá válhat, még akkor is, ha Csehország, illetve Lengyelország Magyarország előtt egy-két évvel vezeti be az eurót.

hvg.hu: A hiány és az államadósság növekedésével Magyarország külső finanszírozásának költségei is szükségszerűen emelkedni fognak. Véleménye szerint hogyan értékelik a külföldi befektetők a magyar piacot a mostani helyzetben? Mennyivel nőhetnek a hiány finanszírozásának költségei?

AM: A magyar piac iránti befektetői érdeklődés továbbra is erős, részben a kamatkülönbségek miatt, részben pedig mert a gazdasági konvergenciával kapcsolatos hosszabb távú kilátások még mindig kedvezőek. Ennek ellenére a befektetők véleménye a növekvő nemzetközi kockázati tényezők miatt hirtelen meg is változhat. A magyar hiány külső, külföldi befektetők általi finanszírozása valóban drágább lesz, de nehéz megítélni, mennyivel nőhetnek valójában e költségek. A kiadások csökkenhetnének, ha az adóságokat finanszírozó  kötvénykibocsátások nagyobb részét a következő hónapokra időzítené a kormány, addíg, amíg kedvező a nemzetközi kamatszint. Ez persze  komoly árfolyamkockázattal is jár, mivel megvan az esélye, hogy a kibocsátások nyomán a forint esésnek indul.