Színlelt szerződések: mit vizsgálnak a felügyelők?

Bár az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) összesen 25 foglalkozás kapcsán rendezi a színlelt szerződéseket, a többi megbízási, illetve vállalkozási szerződéssel munkát vállalók tovább retteghetnek - írja a Világgazdaság.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a lap szerint jól meghatározott szempontok alapján minősíti át a kényszerű szerződéseket. Egy, a lap birtokába került OMMF-állásfoglalás szerint a munkaviszony elemeit öszszességében vizsgálják a felügyelők a jogviszony minősítésekor.

Többek között elemzik az alá-fölé rendeltségi viszonyt, a munkavállaló rendelkezésre állását, a munkaadói utasítási, irányítási és ellenőrzési jog széleskörűségét, a munka rendszerességét, sőt a foglalkoztató munkavédelmi kötelezettségét is.

Ha egy megbízási vagy vállalkozói szerződés színleltnek tűnik, még nem biztos, hogy a felügyelők átminősíthetik azt. Meg kell vizsgálniuk ugyanis, vajon mi miatt hasonlít a kontraktus munkaviszonyhoz. 

Az OMMF elnökének állásfoglalásából kiderült, a szerződések színlelt voltát maga a kontraktus nem mindig bizonyítja, így jól jönnek a tanúnyilatkozatok a megerősítéshez - teszi hozzá a Világgazdaság.

A munka törvénykönyvének módosító javaslatában szerepel is, hogy az OMMF-fel együttműködő tanúk akár védelmet is kaphatnak, adataikat titkosan kezelhetik az eljárás során. A lap által megkérdezettek szerint, ha a felügyelők rábírják a dolgozókat a tanúvallomásra, könnyebb lesz a munkaügyi felügyelőknek utolérniük a bújtatott munkaviszonyokat. Tanúk nélkül viszont szinte csak jó munkajogász vagy szerencse kérdése, hogy mennyire könynyen állapítják meg a felügyelők a színlelést.