A görög győzelem hosszú ideje folyó jogi csatában született. Az Európai Bizottság már három éve jóváhagyta azt a rendeletet, amelynek értelmében a görög feta sajtot is besorolják az úgynevezett védett eredetnevű termékek közé. Németország és Dánia akkor fordult az Európai Bírósághoz, hogy nyilvánítsa semmisnek a bizottsági döntést.

A mostani döntés azt jelenti, hogy ezentúl feta sajtot - ezen a néven - csak Görögország bizonyos vidékein és csak szigorúan meghatározott gyártási szabályok betartásával lehet előállítani. A bíróság most - a korábbi bizottsági indoklásra támaszkodva - úgy ítélte meg, hogy a görög juhok és kecskék speciális tartási körülményei, valamint a ottani környezet adja a görög feta különleges ízét és aromáját.

Az EU-ban Görögországon kívül többek között Németországban, Franciaországban és Dániában állítanak elő a görög fetához hasonló sajtot, amelyet ugyanezen a néven forgalmaznak. A görög gyártók régóta kifogásolták ezt a gyakorlatot, mert a feta eredetileg mintegy 6 ezer éve Görögországban gyártott különleges juhsajt, a másutt gyártott változatok többsége viszont tehéntejből készül. Érvelésük szerint - amivel a brüsszeli bizottság is egyetértett - ez utóbbi termékek feta néven történő forgalmazása alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

Az Európai Bizottság kedden üdvözölte a bírósági döntést, amely saját korábbi ítéletét erősítette meg fetaügyben, a dán tejtermelők szövetsége azonban élénk tiltakozásának adott hangot, mondván: az Európai Bíróság most saját még korábbi, 1999-es döntését másította meg, amikor úgy ítélkezett, hogy a feta nevet nem szabad védett márkanévvé tenni.

A görög fetát tehát eredetileg már 1999-ban besorolhatták volna a védett eredetnevű termékek közé, akkor azonban az Európai Bíróság részben hatályon kívül helyezte a brüsszeli bizottság erről hozott rendeletét. A mostani döntéssel így voltaképpen ennek az eredeti intézkedésnek szereztek érvényt.