A magyar kormány szerdán közzétett határozata intézkedésre szólította fel a pénzügyminisztert, mint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) részvényesi jogainak gyakorlóját, hogy a privatizációs szervezet a versenyeztetési szabályzat alapján 30 napnál rövidebb határidőt szabjon meg a ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. privatizációjáról szóló ajánlatok benyújtására.

A korábban közzétett pályázati felhívást az ÁPV Rt. október 20-án visszahívta a Fővárosi Bíróság szeptember 29-i jogerős döntésére hivatkozva. A pályázat második fordulójába öt ajánlattevő került be, akiket a mostani kormányhatározat a zártkörű pályázatra meghívandóként név szerint megnevez.

A most közzétett határozat módosította a BA privatizációjáról szóló június 6-i kormányhatározatot, s bár a célokon nem változtatott, egyértelművé tette, hogy permentesen értékesítik a BA Rt. 75 százalék mínusz egy szavazat tulajdoni hányadot megtestesítő részvénycsomagját. A határozat szerint ugyanis az LRI megszüntetéséből és a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. (FUF) működtetési jogainak 2002. eleji megszűnéséből eredő - jogerős bírói ítélettel alátámasztott - követelés tekintetében az ÁPV Rt.-nek kell helytállni. Az ügy hátterében az áll, hogy a kanadai Airport Development Corporation (ACD), amely a 2/B utasforgalmi terminál befektetőjeként a FUF Kft. résztulajdonosa volt, választott bírósághoz fordult a magyar államot perelve az elmaradt haszonért.
 
A módosított kormányhatározat változatlanul hagyta azt, hogy a jogszabály változása esetén a részvények 100 százaléka eladható. A zártkörű pályázatban a tranzakció értékére vonatkozó ajánlatnak három elemet kell tartalmaznia. Az egyik az ÁPV Rt.-nek a részvényekért fizetendő vételár. A másik az a kezdeti díj, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) számára kell egy összegben megfizetnie a BA Rt.-nek a 75 évre szóló vagyonkezelői jog gyakorlásáért. A harmadik elem pedig az az összeg, amelyet szintén a BA Rt. fizet a KVI-nek a kincstári vagyonból a működéshez szükséges vagyonelemek megvásárlásáért. A határozat emlékeztet arra, hogy a BA Rt.-vel kötendő adásvételi szerződés a kincstári vagyon körébe tartozó egyes vagyonelemek megvásárlásáról nem érinti az ingatlan tulajdonjogát, amely változatlanul állami tulajdonban marad.

A szakmai szempontok, különösen a vállalt fejlesztési kötelezettség mellett a fő szempont az azonnali tranzakciós ellenérték lesz az elbírálás során. A kormányhatározat szerint az ajánlattevő kapja a maximális részpontszámot, amelyik az azonnali tranzakciós ellenérték összegeként a legmagasabb ajánlatot teszi.

A módosított kormányhatározat megnevezte a zártkörű pályázatra meghívandókat: a brit BAA Ltd.-t, a dán Copenhagen Airports A/S-t, a német Fraport AG Frankfurt Airport worldwide, a Hochtief Airport GmbH és a Hochtief Airport Capital GmbH konzorciumát, valamint az ausztrál Macquarie Airports Holdings-ot. (A dán repülőtér-üzemeltető a napokban már jelezte, hogy nem vesz részt a BA privatizációjában, miután a Macquarie csoport - részben már elfogadott - vételi ajánlatot tett a Copenhagen Airports A/S részvényeire.)

A Fidesz-reagál

A kormány újabb szabálytalanságoktól és valószínűsíthető törvénysértésektől sem riad vissza, hogy mindenáron pénzhez jusson az újabb, sokadik európai uniós intő elkerülése végett.

Ilyen jogszabálysértés például, hogy a kormányzat most több vonatkozásban is visszautal a kudarcba és törvénytelenségbe fulladt korábbi második fordulóra, holott a jogerős bírósági ítélet teljesen új eljárás lefolytatását írta elő. Nem értjük, hogy a BA Rt. privatizációja kapcsán hogyan rendelkezhet a kormány kincstári vagyonelemekről úgy, hogy a repülőtérre vonatkozóan nem is létezik vagyonértékelés.

Nem értjük, hogyan kerülhet egyáltalán szóba a részvények 100 százalékának eladása, amikor a privatizációs törvény melléklete 75 százalék mínusz egy részvény eladását engedélyezi! Netán bújtatott törvénymódosításra készülnek a költségvetési vita során?