A külkereskedelmi mérleg hiánya a korábban közölt adatok szerint is 1,880 milliárd euró volt az idén január-augusztusban. Az idén az első nyolc hónapban az export 31,103 milliárd euró volt, 10,2 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, az import 32,983 milliárd eurót tett ki, 5,8 százalékkal emelkedett.

Forintban számolva az áruforgalmi hiány 465 milliárd forint volt, mintegy 281 milliárd forinttal kevesebb, mint 2004 azonos időszakában. Az export értéke 7687 milliárd forintot, az importé 8152 milliárd forintot tett ki, ami forintban mérve a kivitelben 6,9, a behozatalban pedig 2,7 százalékos folyó áras növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A KSH jelentése szerint 2005 első nyolc hónapjában a kivitel volumene 9, a behozatalé 3 százalékkal nőtt 2004 azonos időszakához képest.

Az idén az import első félévi növekedési ütemét jelentősen befolyásolták azok a tavalyi folyamatok, amikor előbb a csatlakozási elővásárlások, majd a csatlakozást követően a vámraktárakban tárolt közösségi származású áruk belföldiesítése jelentett egyszeri és összességükben jelentős értékű forgalmat.

A cserearány közel 2 százalékos romlását jelentős részben az energiahordozók drágulása okozta. Ez 1 százalékponttal hatott a cserearány-romlás irányába - olvasható a KSH jelentésében. Ezen túl a forint a főbb devizákhoz viszonyítva több mint 3 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1 százalékkal, importban pedig 3 százalékkal nőtt.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 14 százalékkal, az exporté pedig 32 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Behozatalban a közel 20 százalékkal dráguló földgáz mennyisége mintegy 4 százalékkal bővült, a 34 százalékkal magasabb forintárszinten beszerzett nyers kőolaj volumene negyedével lett nagyobb.

Az energiahordozók árszintje az éven belül növekvő tendenciájú volt, s augusztusban a földgáz importjában már 39 százalékos, a nyers kőolajéban pedig 57 százalékos forint-árszintnövekedés következett be az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 5 százalékkal bővült, az onnan feladott behozatalé ezzel szemben 3 százalékkal mérséklődött. A régi tagállamok viszonylatában az export volumene 1 százalékkal nőtt, míg az import 5 százalékkal csökkent. Az EU-n kívüli országokkal lebonyolított forgalomban a kivitel volumene 27 százalékkal, a behozatalé 19 százalékkal nőtt.