Az ÁSZ szerint az utóbbi években a költségvetési politika kiemelt céljai többnyire túl széles területre terjednek ki, és ez kétségessé teszi a megfelelő súlypontok meghatározását, és nehezíti a finanszírozás átláthatóságát - közölte az ÁSZ elnöke.

Hozzátette: a korábbi évekhez hasonlóan idén sem állnak rendelkezésre a tervezett kiadások hasznosságának megítélését elősegítő információk, ezért az Országgyűlés inkább az előirányzatok nagyságáról vitatkozhat, mintsem arról, hogy azok biztosítják-e az adott célt.

Kovács Árpád azt mondta: a 2006. évi költségvetési törvényjavaslatban nem található kifejezetten magas kockázatú bevételi előirányzat; a bevételek mintegy 38 százaléka alacsony kockázatúnak, 58 százaléka közepes kockázatúnak minősíthető.

Kovács a számvevőszék a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alap bevételi oldalát túltervezettnek, miközben a kiadásokat alultervezettnek tartja. Az ÁSZ elnöke szerint kockázatot jelent, hogy az államadósság a GDP arányában hatvan százalék közelébe, a nyugdíjalapokkal együtt kis mértékben e fölé is került. Közölte: a fizetési mérleg hiánya magas, a Pénzügyminisztérium számításai szerint a GDP nyolc százaléka.

Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az államháztartási hiány kellő mértékben csökkenjen, a viszonylag magas fizetési mérleg hiánnyal együtt ikerdeficit is bekövetkezhet - mutatott rá.

Hozzáfűzte: a törvényjavaslat nem nyújt elég támpontot a több éves elkötelezettségekkel járó kiadások áttekintéséhez, valamint az sem derül ki belőle, hogy az év végére milyen pozíciót foglal majd el az államháztartás.

Kovács Árpád szorgalmazta a nagy társadalmi ellátórendszerek reformját. Mint mondta, modernizációs lépések hiányában, strukturális reformok nélkül aligha finanszírozhatók a jövőben a nagy közösségi ellátórendszerek. Hozzátette: ezen a területen a kiadások mérsékléséhez nem elég a létszámcsökkentés.