"Bush elnök, Fox elnök és én három szuverén országot képviselünk..." - kezdte az észak-amerikai viszonyok lélektani hátterét akaratlanul is fölvillantó nyilatkozatát Paul Martin kanadai miniszterelnök a március végi első hármas észak-amerikai csúcstalálkozót értékelve. Az általa "a világ egyik legsikeresebb kapcsolatrendszerének" nevezett Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Társulásban (NAFTA) ugyanis nyomasztó a három ország együttes GDP-jének hathetedét adó USA gazdasági, politikai és katonai túlsúlya, pedig a másik két gazdaság sem jelentéktelen: Kanada a kilencedik, Mexikó a tizedik a világsorrendben. Az 1994 óta élő NAFTA a három ország egymás közti kereskedelmének évi több mint 10 százalékos növekedését hozta, az USA és Mexikó közti árucserét pedig megnégyszerezte.

A "three amigos" - ahogy az észak-amerikai sajtó előszeretettel emlegeti a kontinens három első emberét - a texasi csúcstalálkozón ünnepélyesen bejelentette: megalakítják az Észak-amerikai Biztonsági és Prosperitási Partnerséget. Közös határvédelmi, katasztrófaelhárítási és (biometrikus) vízumrendszert hoznak létre, ugyanakkor megkönnyítik az áruk és emberek mozgását Észak-Amerikán belül. Az ilyesfajta intézményesüléstől való washingtoni viszolygás dacára a három NAFTA-ország ezúttal arról is határozott, hogy miniszteri vezetéssel három biztonságpolitikai és nyolc gazdasági szakbizottságot hoznak létre, amelyek félévente üléseznek majd.

A Fehér Ház a döntéseket "történelmi áttörésnek" minősítette. "Egyszerűsítjük az egymás közti kereskedelmet, csökkentjük a bürokráciát" - nyilatkozta elégedetten a texasi csúcs kapcsán a HVG-nek Alfonso Nieto, Mexikó washingtoni követségének sajtótanácsosa, hozzátéve, hogy a három vezető találkozója azért továbbra sem lesz rendszeres. Elemzők azt is hangsúlyozzák, hogy noha az együttműködés elmélyítésének egyik deklarált célja az EU-val szembeni versenyképesség erősítése, a NAFTA belátható időn belül nem fog hasonlítani az európai integrációra. "Az amerikai politikusok kifejezetten allergiásak a szupranacionális bürokráciára - fejtegette a HVG-nek Gary Hufbauer, a washingtoni Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet vezető kutatója -, s egyik észak-amerikai állam sem hajlandó engedni szuverenitásából."

"A találkozó legfontosabb eredménye, hogy egyáltalán létrejött - mondta ugyanakkor Hufbauer, aki szerint valójában semmiről sem döntöttek Texasban, és a kínos témákat csak óvatosan érintették. "A bénultságot ratifikálták" - fogalmazott még karakteresebben Larry Birns, az amerikai földrésszel foglalkozó washingtoni kutatóintézet, a Féltekeügyi Tanács (Council on Hemispheric Affairs) igazgatója. Szerinte ugyanis az utóbbi időben mélyponton van a viszony az USA és szomszédai között, amin az egynapos mosolyoffenzíva aligha változtatott.

HVG

Kanadának és Mexikónak nem az USA-val van baja, hanem Bushsal - tette hozzá ugyanakkor a neves Amerika-kutató. Irak lerohanását mindkét szomszéd ellenezte, s azóta sem vetik alá magukat a Bush-kormány regionális politikájának. Az amerikai elnök állítólag személyes sértésnek tartja, hogy Kanada nem hajlandó részt venni az évek óta tervezett észak-amerikai rakétaelhárító rendszer létrehozásában. Mexikó sértetten visszautasította a washingtoni külügyminisztérium januári figyelmeztetését, miszerint a határövezetben "romló biztonsági helyzetre" kell számítaniuk az utazóknak. Vicente Fox elnök emellett elítélte az illegális bevándorlók begyűjtésére szervezett amerikai embervadászatot, és kormánya még a terrorellenes küzdelem jegyében sem hajlandó olyan határvédelmi rendszert kiépíteni, amely megakadályozná mexikóiak illegális átszivárgását az USA-ba. "Mezőgazdasága szubvencionálásával az Egyesült Államok maga is serkenti az illegális bevándorlást - árnyalta a képet a HVG-nek Birns. - Az agyondotált amerikai kukorica ugyanis ma már Mexikóban is olcsóbb a hazainál, ezért is kénytelenek a munka nélkül maradó parasztok tízezrei az USA-ban szerencsét próbálni."

Ahol egyébként tárt karokkal fogadják őket. Olyannyira, hogy arizonai birtokosoknak a minap még a környékükön frissen bevezetett szigorú amerikai határellenőrzés megszüntetését is sikerült kiharcolniuk. "Vadásszanak a terroristákra, de ne az én munkásaimra" - mondta felháborodottan egy nagygazda az ABC tévétársaság híradójában, miután a határőrök már több ízben leparancsolták a buszokról az általa alkalmazott illegális ingázókat. Nem felhőtlen az áruforgalom sem a két ország között: az USA rendszeresen dömpingellenes vádakkal - és büntetésekkel - illeti az egyik legfontosabb mexikói kiviteli terméknek számító cementszállítmányokat.

A politikai feszültséget a Kanada-USA viszony esetében is tetézik súlyos gazdasági-kereskedelmi nézeteltérések. Ottawa erőteljesen sérelmezi a kanadai szarvasmarha, illetve marhahús kitiltását az USA piacáról, amit Martin a kétoldalú kapcsolatokra Bush által engedélyezett 20 perces időkeretben Texasban is szóba hozott. Az amerikai hatóságok hivatkozási alapja a Kanadában 2003 májusában észlelt első kergemarhakóros eset, de a zárlatot sokan megtorlásnak tartják az egykori "intellektuális gyarmat" látványos emancipálódása miatt, akárcsak a legjelentősebb kanadai exporttermékre, az évi 7,4 milliárd dolláros forgalmat elérő puhafa fűrészárura kivetett büntetővám fenntartását.

Noha a kétoldalú vitás kérdéseket a texasi csúcson csak szőrmentén érintették, a közös nyilatkozat szerint három hónapon belül meginduló miniszteri szintű folyamatos együttműködés azért - elemzők szerint - kínálhat némi lehetőséget ezek megoldására is. A láthatáron ugyanakkor további feszültségforrások tűntek fel. Kanada Kínával tárgyal olajszállításokról, ami érzékenyen érinti a fő vásárló USA-t. Azt meg egyenesen katasztrófaként élné meg a Bush-kormány - fejtegette a HVG-nek Birns -, ha Mexikóban a jövőre esedékes elnökválasztáson Lopez Obrador, Mexikóváros baloldali polgármestere győzne, erősítve ezzel a Hugo Chávez venezuelai elnök fémjelezte, egyre hangosabb USA-ellenes latin-amerikai tábort. Pont akkor, amikor Washington a fokozódó ázsiai gazdasági potenciálra, valamint a 25 tagúra bővült - és a versenyképességét növelni szándékozó lisszaboni programjával éppen az USA-t behozni igyekvő - EU kihívására válaszul a NAFTA elmélyítése mellett a Közép- és Dél-Amerikát egybefogó pánamerikai közös piac kiépítésén fáradozik.

RÉTI PÁL / WASHINGTON