Csaknem egyéves huzavona után kiegyezett egymással a napokban az Európai Bizottság (EB) és az amerikai Microsoft szoftveróriás, hogy a cég a Windows operációs rendszer Media Player nélküli változatát Windows XP Home Edition N, illetve Windows XP Professional Edition N márkanévvel értékesíti. "Két hónapja a Microsoft kilenc elnevezésre tett javaslatot az EB-nek, és szokatlan módon azt is felajánlotta: bármelyiket elfogadja közülük" - nyilatkozta a döntés után a Financial Times londoni napilapnak Horacio Gutierrez, a redmondi cég európai ügyekért felelős jogi tanácsadója, hozzátéve, kiábrándítónak tartja, hogy az EB mindegyik javaslatot elvetette. Elvérzett például a "Media Playerrel redukált Windows" megjelölés is, ami kétségkívül nem vevőcsalogató, ám nagyjából fedi a tartalmat.

HVG

Szakértők szerint, mivel a különösképpen attraktívnak így sem nevezhető, N betűjelű szoftver - a magyar piacon is - ugyanannyiba fog kerülni, mint a lejátszóval kiegészített változat, aligha számíthat jelentősebb üzleti sikerre. A személyi számítógépek piacvezetőjének, az amerikai Dellnek nem is áll szándékában Európában a komputereit a Media Player nélküli Windowszal forgalomba hozni, a rangsorban a második Hewlett-Packard viszont mindkét változatot kínálja majd. Ám formálisan legalább ennyi teljesül az EB kifogásai közül, és elvileg valóban lehetőség nyílik rá, hogy a vevő a Windows mellé valamelyik rivális cég multimédiás szoftverét, például a versenykorlátozó kifogással élő RealNetworks RealPlayerét vagy az Apple-féle iTunest válassza, és ne kényszerüljön rá a Media Playerre. A Microsoft - mely a júniusban záruló pénzügyi évben 40 milliárd dollár árbevételt vár, ami nagyjából 10 százalékos növekedés az előző évhez viszonyítva, üzleti eredménye pedig legutóbbi előrejelzése szerint 16,5 milliárd dollár lehet - március 29-én nyilatkozatban vállalta, hogy eltávolítja a csomagolásról mindazokat a hivatkozásokat, amelyek szerint bizonyos termékek nem passzolnak össze a Windowszal. Ezen túl további technológiai engedményeket is tett egy "idegen" szoftver telepíthetőségére.

Több mint egy éve, hogy az EB 497 millió eurós bírságot zúdított a Microsoft nyakába arra hivatkozva, visszaél piaci erejével. A Media Player leválasztásán kívül azóta azt is elvárja tőle, hogy ossza meg riválisaival operációs rendszerének adatait (HVG, 2004. május 5.). A Microsoft fellebbezett az ítélet ellen, de tavaly decemberben az Európai Bíróság elutasította az EB-döntés felfüggesztésére vonatkozó kérelmét, mire a cég 2005. február elején - a trösztellenes hatósággal való együttműködési készségét is bizonyítandó - rászánta magát a Windows "lebutítására".

A per végső kimenetelét a bíróság elsőfokú döntése nem érinti, mi több, abból Redmondban azt olvasták ki: a testület elismerte az ellenérvek egy részének jogosságát. A Microsoft ugyanis rendszerint arra hivatkozik, hogy a horribilis pénzekkel kifejlesztett Windowst szabadalom védi, az a cég "intellektuális tulajdona", forráskódjához ingyen nem, csak jogdíj fejében juthatnak hozzá más szoftverfejlesztők. Azok viszont egyrészt a licencdíjat drágállják, másrészt azzal kontráznak, hogy e dokumentumok hiányában változatlanul képtelenek a Windowszal megfelelően együttműködő termékeket kifejleszteni.

Az európai versenyhivatali szakértők, és főleg a riválisok, az utóbbi egy évben vajmi kevés előrelépést láttak, így az amerikai The Wall Street Journal napilap Európában megjelenő változatának értesülései szerint az EB piacszabályozó szakértői máris azt fontolgatják, hogy újabb, immár napi 5 millió dollárra (3,8 millió euró) tehető bírságot vetnek ki a cégre, ha nem teszi szabadabbá a hozzáférést saját fejlesztésű szoftvereihez. Panasz tárgya például, hogy a Microsoft több mint 400 eurós jogdíjat kér minden egyes felhasználótól forráskódokat is tartalmazó szoftvertermékei után.

A számítógépes rendszerek megbízhatóságának fokozását egyik fő céljának tekintő Microsoft azzal is érvel, hogy a kódok módosítása - ami a szabad szoftverek világában a fejlődés lényege - épp a kockázatot növeli. "Nem a kódok, hanem a szabványok nyilvánosságára van szükség - mondta Jason Matusow, a cég programmenedzsere a március közepén Redmondba invitált közép- és kelet-európai újságíróknak tartott előadásában -, mert a kódok nemcsak jó, hanem rossz fiúk kezébe is kerülhetnek." Matusow arra hivatkozott, hogy az iparág fejlődése érdekében cége a Windows forráskódjait igenis hosszú évek óta kész megosztani együttműködő partnereivel, beleértve a kormányokat, az egyetemeket és az ipari felhasználókat is, némely esetekben még azt is megengedi, hogy a fejlesztők belenyúljanak azokba. Igen ám, "csakhogy meg kell mondanunk a Microsoftnak - fogalmazta meg tipikusnak mondható ellenvéleményét az EB újabb nekibuzdulása láttán az eWeek internetes portálon Volker Lendecke, a nyílt forráskódú Samba szoftver fejlesztői csapatának tagja -, hány munkaállomáson használjuk azokat, és mindegyik után fizetnünk kell, holott a miénk szabad szoftver, és nem ellenőrizzük, ki használja fel". Redmondban viszont független elemzésekre hivatkozva állítják, hogy a Windows szerverei biztonságosabbak, mint az azonos módon telepített nyílt forráskódú programok, és a felhasználás során a szükséges szolgáltatások költségeit is figyelembe véve összességében olcsóbbak, mint az úgynevezett szabad felhasználású szoftverek.

FARKAS ZOLTÁN / REDMOND