Immár két olvasatban is nyomon követhetők a kritikus 2004-es év pénzügyi fejleményei, amelyek lehangoló végeredménye az, hogy a László Csaba pénzügyminiszter által 2003 őszén beterjesztett, majd decemberben elfogadott törvényben megállapított 920,3 milliárd forintos pénzforgalmi hiány az év végére 1317 milliárdra duzzadt. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló, úgynevezett zárszámadási törvénynek, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arról szóló jelentésének egybehangzó fő tanulsága az, hogy a realitásoktól messze elszakadt pénzügyi terveket képtelenség menet közben végrehajtott korrekciókkal betartani, a folyamatokat akkor sem lehet a megálmodott keretek közé (vissza)szorítani, ha netán volna is rá kormányzati szándék.

A tavalyi deficit úgy duzzadt ugyanis a törvényben rögzített mértékről, a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékáról annak 6,5 százalékára, hogy a tervezési malőr miatt menesztett László Csabát (HVG, 2004. január 17.) követő Draskovics Tibor javaslatára a kormány már februárban 185 milliárd forint zárolását rendelte el. Az év folyamán pedig újabb bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket foganatosított, így például a kincstári vagyonértékesítés felgyorsítását, osztalékelvonást az állami vállalatoktól, valamint az adó- és vámellenőrzések megszigorítását.

A hozott anyag átszabása már akkor megkezdődött, amikor még szinte meg sem száradt a tinta a 2004-es költségvetésen. A tervezési kudarc nyílt beismerésének tekinthető, hogy a Draskovics-csomag meghirdetésével egy időben a kormány a deficit-előrejelzést is megemelte, mégpedig a GDP 5,9 százalékára. Ezt követően a pénzügyi kormányzat egész szeptemberig tartotta magát az új előirányzathoz, és csak akkor ismerte el, hogy az is megbukott (HVG, 2004. szeptember 25.). Ám ekkor egy újabb durva állami beavatkozás helyett - amely a zárszámadás szerint "az erősödő, egészséges szerkezetű, export- és beruházásvezérelt gazdasági növekedést" veszélyeztette volna - inkább a hiánycélon lazított. Ebben a megfontolásban annyi ráció kétségkívül volt, hogy a GDP végül 4,2 százalékkal bővült az előző évihez viszonyítva, az export pedig két számjegyű növekedést produkált. Csakhogy a hiányprognózisnak a GDP 6,6 százalékára emelésétől már egyenes út vezetett a brüsszeli kritikáig, a túlzottdeficit-eljárás megindításáig.

Draskovics büszkén jelentette 2005 első napjaiban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, hogy az államháztartás 2004-es hiánya 1284 milliárd forint volt, valamelyest kevesebb, mint amennyi a szeptemberi prognózisban szerepelt (HVG, 2005. január 22.). A zárszámadás szerint a központi költségvetésé valóban jobban alakult - a szeptemberben előre jelzett 978,4 milliárd forint helyett csupán 904,5 milliárd lett a mínusz -, a társadalombiztosítási alapok deficitje azonban minden várakozást felülmúlóan nagy lett, és a helyi önkormányzatok is összességében 16,5 milliárd forintos hiányt hoztak össze a tervezett 6 milliárd helyett. Az elkülönített állami pénzalapok bevételi többletét is beszámítva a 2004-es pénzforgalmi hiány tehát 1317 milliárd forint, a GDP 6,5 százaléka. A zárszámadás korrigálta az államháztartás eredményszemléletű hiányát is, amely az uniós statisztikai hivatallal, az Eurostattal februárban megvívott meccs eredményeképpen 900,8 milliárd forint volt, ez a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket állami bevételként figyelembe véve a GDP 4,5 százalékának felel meg. Az uniós deficitmutatót 4,9 százalékra emelte meg a zárszámadás, mégpedig különösebb indoklás nélkül. A tavaly megtermelt GDP értékét szintén átértékelte az Eurostat-jelentés óta a zárszámadás: az előbbiben 20 216 milliárd forint, utóbbiban 20 338,2 milliárd szerepel.

Mindent összevetve a tavalyi költségvetést bízvást katasztrófa sújtotta területté lehetne nyilvánítani. Az első elemi csapás még az előző évről öröklődött: a forint elleni spekulációs támadások, a jegybank és a pénzügyi tárca állandósult konfliktusai, valamint az előbbi konok monetáris szigora következtében az alapkamat az év átlagában "számottevően magasabb", azaz 11,4 százalékos volt, mint 2003-ban (8,5 százalék). Az ésszerű mértéket meghaladó kamatszint miatt Draskovics szerint az államháztartás összességében - nem csupán 2004-ben - 400 milliárd forint kamatkiadási többletre kényszerült. A magas jegybanki alapkamat "másodlagos" hatása, hogy a kedvezményes lakáshitelek után fizetendő állami támogatás szintén megugrott. Bár egész évben készült rá, sokáig halasztotta a kormány a lakáskölcsönök feltételeinek szigorítását, így a tervezett 127,7 milliárd forint helyett 204 milliárd folyt ki a büdzséből.

Az uniós csatlakozással összefüggő változások, főleg az általános forgalmi adó (áfa) önbevalláson alapuló elszámolása következtében az áfabevételek az előirányzottnál 9,3 százalékkal, azaz 177 milliárd forinttal lettek alacsonyabbak. Személyi jövedelemadóból pedig 121 milliárd forinttal folyt be kevesebb a tervezettnél, elsősorban a lakás célú hitelek, valamint a Sulinet program informatikai beszerzései után járó adókedvezmények miatt. A társadalombiztosítási alapok hiánya is megfékezhetetlennek bizonyult. A nyugdíj-biztosítási alapnak a költségvetésből kötelezően pótlandó hiánya 42 milliárd forint helyett 80 milliárd lett, az egészségbiztosítási alap pedig a tervezett 286,8 milliárd forintos mínusz helyett 327,4 milliárddal zárt; főleg a gyógyszerkassza kiadásai bizonyultak durván alultervezettnek.

A makrogazdasági előrejelzésekre jobban támaszkodó, megalapozottabb költségvetés elkészítését várná a kormánytól az ÁSZ, egyúttal azt is hangsúlyozva, hogy az év közben hozott megszorító intézkedések csak rövid távon befolyásolják a büdzsé pozícióját, érdemi javulást nem hoznak. Sőt kedvezőtlenül hatnak a 2005-ös deficit alakulására, továbbá zavarják az átláthatóságot is. Külön bírálatot kapott Draskovics az ÁSZ-jelentésben az áfa-visszautalások tavaly ősszel elrendelt ellenőrzése miatt, mert az "előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves" volt, ugyanakkor a késleltetett áfa-visszafizetések következtében a 2004-es költségvetés pénzforgalmi hiánya 127 milliárd forinttal mérséklődött. Sokan mindmáig azzal hozzák összefüggésbe Draskovics áprilisi, váratlan menesztését, hogy az üzleti szférából érkezett Gyurcsány Ferenc fogékonynak bizonyult a vállalkozók panaszaira, akik a visszaigényelt áfa késleltetett kifizetése miatt likviditási zavarokra hivatkoztak.

Példátlan óvatossággal és titkolózással készül mindeközben a jövő évi költségvetés, amelynek első prezentációján sem Gyurcsány Ferenc, sem Veres János pénzügyminiszter nem közölte annak főbb bevételi és kiadási előirányzatait. Az óvatosság annyiban kétségkívül indokolt, hogy a pénzügyi tárcának előbb-utóbb döntenie kell, hogy az igencsak kicentizett idei célok teljesítéséhez szükség van-e újabb megszorító intézkedésekre. A tervezettnél rosszabb bázis ugyanis felboríthatja a jövő évre vonatkozó, előzetes számításokat - ugyanúgy, ahogyan az 2004-ben történt.

A "biztonság, igazságosság és bátorság" szavakkal jellemzett 2006-os büdzsé szerint a keresetek reálértéke legalább 3 százalékkal emelkedik, a nyugdíjak vásárlóereje pedig 4 százalékkal - beleértve a 13. havi nyugdíjból fennmaradt egyheti járandóság folyósítását is. Az áfakulcsok csökkenésével egy négytagú család jövőre a fogyasztásától függően havi 6-8 ezer forintot takarít meg, a személyijövedelemadó-terhek mérséklődése következtében pedig (pusztán az adóváltozások miatt) egy átlagos fizetésű, havi 156 ezer forintot kereső dolgozónak "3600 forinttal több kerül a borítékába" - szól a kormányzati ígérvény. Továbbá a költségvetésben 30 milliárd forintos többlet szerepel család- és 7 milliárdos a lakástámogatásra. Az agrárium egyenesen "torgyáni" mértékű, 418 milliárd forintos össztámogatásra számíthat, amiből 250 milliárd forint az unió alapjaiból jut a magyar gazdáknak. Egy termelő jövőre átlagosan 2 millió forint támogatásra számíthat - kecsegtet a kormány előzetes, ám fölöttébb töredékes költségvetési összefoglalója.

Mindennek ellentételeként "300 milliárd forinttal kevesebb jut bürokráciára", hangsúlyozta a kormányfő, aki megismételte, hogy jövőre nem lesz választási költségvetés. Az államháztartás uniós előírások szerinti (a GDP 1,2 százalékára tehető magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált) hiánya 2,9 százalék lesz, vagyis annyi, amennyire az euró átvételét megalapozó konvergenciajelentésben a kormány kötelezettséget vállalt. Más kérdés, hogy az abban szereplő, idei, 3,5 százalékos deficitcél teljesüléséért kevesen tennék tűzbe a kezüket.

FARKAS ZOLTÁN