© sxc.hu

Már akkor is pénz takarítunk meg, ha az eresz alá néhány hordót kihelyezünk, és kannából locsoljuk a balkonnövékenyeket, vagy éppen a paprikát. Ez a megoldás minimális megtakarítást jelent, de ha komolyabban vesszük a kérdést, sokkal jobban is járhatunk: egy 100 négyzetméteres tetőről ugyanis évente 50-60 köbméter esővíz is gyűjthető, és ennek teljes újrahasznosításával akár 50 százalékos ivóvíz-megtakarítás is elérhető – tudtuk meg Rábai Balázstól, a Kontakt Rain ügyvezetőjétől. Az összegyűjtött és betárazott esővíz a kerti öntözés mellett a WC vagy a mosógép vízzel való ellátására is alkalmas, de felmosóvízként is jó szolgálatot tehet. A ciszternák emellett felhasználhatóak csapadékvíz átemelésre és gyűjtésre egyszerre, zárt szennyvíztartályként és gyenge vízhozamú kutak vizének pufferelésére is. A műanyag ciszternák ezen kívül alkalmasak veszélyes anyagok tárolására, mivel savval és lúggal szemben egyaránt ellenállók.

Az alapok

A rendszer lelke egy megfelelő méretű tározó, mely a háztetőről lefolyó csapadékot összegyűjti. Optimális esetben egy körülbelül 30-40 négyzetméteres tetőfelülethez 1 köbméteres tartálytérfogat szükséges. Efölé kerül az úgynevezett dóm, mely a fagyhatár alatti vízszint elérése miatt szükséges. Ez egyben a tisztítónyílás szerepét is ellátja, így minimum 60 centiméteres átmérővel kell rendelkezzen. A tartályhoz kapcsolódik a többlépcsős szűrőrendszer, a frissvíz-utántöltő és a kiemeléshez szükséges szivattyú. Ez utóbbi lehet egy egyszerű búvárszivattyúval, de természetesen professzionális megoldások is léteznek. Ez utóbbiak automatikus frissvíz utántöltéssel és vízellátórendszerrel, szintmérőkkel vannak ellátva.

Öt-hat köbméteresnél nagyobb tartályt nem érdemes alkalmazni, mert ebben az esetben nem biztosított a víz frissülése, így az könnyen „megbüdösödhet”. A tartály túltöltődését elkerülendő szükséges az esővíz kivezetése is: ez történhet esővízcsatornába, élővízbe vagy pedig szikkasztóba. Egy 100 négyzetméteres tetőfelülethez általában egy 5 köbméteres szikkasztótér elegendő, normál szikkasztású talajt feltételezve.

Maga az esővízgyűjtő lehet sorozatgyártott műanyagtartály, előre gyártott vasbeton tartály, vagy helyben készített betonozott víztározó. Az erre a célra használt vastartályok előbb utóbb korrodálódnak és kilyukadnak, mivel nem víztárolásra lettek kitalálva.

Nehézkes beton

Az előre gyártott vagy épített betontartály önmagában valamivel olcsóbb a műanyagnál: literenként 30 forinttól kezdődő árral kell számolnunk, amelyhez hozzájön még a telepítés költsége: Egy száz négyzetméteres családi házra számított 5-6 köbméteres betonciszterna telepítéssel együtt körülbelül 300 ezer forintból jön ki. A készbeton tartályt nagy önsúlya miatt csak 20 tonnás teherautó képes kiszállítani, és mozgatása is külön darut igényel. Ez utóbbiak, valamint a szükséges földmunkagép nagy mozgásteret igényel, így utólagos telepítés esetén számításba kell venni a kert rendbetételének költségét is.

Házilag zsaluzással építhetünk víztározó betontartályt, melyet kívül és belül is vízzáró vakolattal kell bevonni. Egy egyrészt kiváló szaktudást, másrészt pedig jó minőségű alapanyagokat igényel. Ezek költsége 100-150 ezer forint körül mozog. A házilag ily módon készített tartályt néha javítgatni kell.

Modern műanyag

A sorozatgyártott műanyag tartályok egy kicsivel drágábbak: itt 40-50 forintos árral lehet számolni literenként. Ez egy száz négyzetméteres családi házhoz szükséges 6 köbméteres tartály esetén 3-400 ezer forintos beruházást jelent, viszont ehhez lényegesen kisebb telepítési költség járul. A műanyag tartályok önsúlya kicsi, ezért szállítási költségük alacsonyabb, beépítésük, kezelésük pedig lényegesen könnyebb. Az ilyen típusú vízgyűjtők emberi erővel is mozgathatóak, így darura sincs szükség, ráadásul szűk helyre is beépíthetőek. Elhelyezésük lényegesen kisebb rombolással jár, így az utólagos telepítésük is nagyobb károkozás nélkül elvégezhető. A betontartállyal szembeni további előnyük, hogy a föld alá helyezve gyakorlatilag tökéletes vízzárást, és tartósságot biztosítnak.

Házi kivitelezés esetén sokkal könnyebb ezekkel dolgozni, mivel telepítésük csak egy földmunkagépet és vízvezeték szerelőt igényel. A gyári csatlakozóknak köszönhetően az egész munka mindössze 6-8 óra alatt elkészül. A telepítésnél célszerű arra törekedni, hogy a tartály az épülettől ne kerüljön 5-10 méternél távolabb: ezzel lényegesen megkönnyíthetjük, és egyben olcsóbbá is tehetjük az ereszek csövezését, valamint a házba történő bekötést. Nagyon fontos, hogy a tározó vízszintes területre kerüljön: a lejtés nem haladhatja meg a 15 százalékot.

Ha a ciszternát a gépkocsibeálló alá helyezzük, speciális tartályt kell vásárolnunk, amely 20-30 százalékkal drágább. Ezek speciális, duplafalú és erősített műanyagtartályok, melyek kibírnak nagyobb terhelést is. A beton ciszternáknak ebben az esetben erősített födémet vagy áthidalást kell készíteni, hogy alkalmasak legyenek gépkocsiterhelésre is.

Léteznek fényzáró műanyagból készült, eresz alatt elhelyezhető speciális víztározók is, melyek jobban ellenállnak az algásodásnak, mint egy egyszerű műanyaghordó. Ezekből az egymáshoz csatlakoztatható, szűrővel is ellátható tárolókból egy műanyag csapon vagy tömlőn keresztül lehet a vizet leereszteni, mely egy kisteljesítményű szivattyúval már magasabb helyre is eljuttatható. Ezek ára mérettől és minőségtől függően 15-50 ezer forint körül mozog.

Belső használatra

Az esővíz-újrahasznosítás történhet kizárólag házon belül is. Ebben az esetben a tartálytérfogat minimumát nem a tetőfelület alapján kell meghatározni, hanem a házban élők száma szerint: az egy főre eső körülbelül 800 literes fogyasztás alapján, egy 3-4 tagú család számára elegendő egy 2,5-3 köbméteres tartály. A megtakarítás ebben az esetben is számottevő, akár 40 százalék körüli is lehet. Irodaházak esetében még többet spórolhatunk: ilyenkor a felhasznált vízmennyiség 70-80 százaléka is lehet újrahasznosított.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media.