Januárban 250 forint körül jegyezték az eurót, most mintegy 10 százalékkal drágábban, vagyis 270 forint felett jár a forint/euró árfolyam. A forint gyengülése egyebek között azt jelenti, hogy a devizában eladósodtaknak   is többet kell havonta törleszteniük. A kisebb összegű hiteleknél - jellemzően autóhiteleknél - ez ezer-kétezer forintos többletkiadást  jelent, de nagyobb hiteleknél - például lakáshiteleknél - ez akár többezer forinttal is megterheli a családi költségvetést. 

Mindezek ellenére általánosságban elmondható, hogy nem csökkent a devizahitelek népszerűsége. A hvg.hu érdeklődésére több pénzintézetből is azt a választ kaptuk, hogy az újonnan kihelyezett hitelek 90 százaléka devizahitel, és a hitelállomány egészében is túlsúlyban vannak a devizahitelek: 90-95 százalékuk svájci frank alapú, a fennmaradó 5-10 százalék euróalapú.

A devizahitelek legnagyobb előnye az alacsony kamatszint, ami a havi törlesztőrészletekben is megmutatkozik. A különbség akkora, hogy egy jelentősebb forintgyengülésnél is a devizahitelek felé billenti a mérleget. Piaci feltételű hiteleknél a forinthitelek szinte labdába sem rúgnak. Gyakran még akkor sem,  ha az ügyfél hozzájuthatna állami kamatttámogatáshoz.  

A hozzájutás egyébként nem olyan egyszerű, ennek  szigorú jogszabályi feltételei vannak. Államilag támogatott hitelt például csak 15 millió forint értékhatárig, használt lakás vásárlásakor pedig csak 5 millió forintig lehet felvenni. (A bankok   vegyes konstrukcióval igyekeznek segíteni a magasabb összeg felvételét: az ELLA Bank például lehetővé tette, hogy  a törvényi korlátig kamattámogatott forinthitelt, az afeletti részre devizahitelt vegyen fel az ügyfél - ezzel a kockázat is megoszlik).

A bankok a devizahitelek kockázatát árfolyamgarantált hitelekkel próbálják segíteni. A Raiffeisen Bank például az ügyfeleknek hat havonta rögzíti  a forintban fizetendő összeget, az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás okozta eltéréseket pedig a fennálló tartozás terhére, illetve annak javára számolják el. Így könnyebben tervezhető a család havi büdzséje.

A hazai bankok közül elsőként indította el az árfolyam-garancia szolgáltatást az Inter-Európa Bank tavaly szeptemberben - nyilatkozták a hvg.hu kérdésére a pénzintézetnél. A konstrukciót idén júliusban indították újra. A szolgáltatás drágább a hagyományos hiteleknél: +0,59 százalék egyszeri folyósítási jutalékot, és +0,09 százalékkal magasabb éves kezelési költséget kell fizetni.

Az OTP Banknál idén februártól lehet árfolyam-garanciát kérni svájci frank alapú hiteleknél. Ez a szolgáltatás az kedvezőtlen árfolyam-ingadozások ellen két évig védi az ügyfelet.  Vagyis, függetlenül attól, hogy a legalább 10 éves futamidejű hitelnél a svájci frank árfolyama a garantált szint fölé emelkedik, a havi törlesztőrészlet forint ellenértékét az ügyfélnek  a garantált árfolyamon kell megfizetnie. A szolgáltatás bevezetése óta az OTP Banknál az új ügyfelek 40 százaléka kérte az árfolyam-garanciát.

Az árfolyam- és kamatváltozások hatására előfordulhat, hogy a devizában eladósodottnak megéri, ha  hitelét forintra váltja át. Erre a bankok többsége lehetőséget biztosít. Az Inter-Európa Banknál például bármikor válthat az ügyfél devizanemet, a váltáshoz az aktuális szerződésmódosítási díjat kell megfizetni, plusz a kölcsönösszeg 2 százalékát. A K&H Banknál váltani egyszer lehet, díjmentesen. A Raiffeisen Banknál egyszer konvertálhatja át hitelét az ügyfél más devizára, vagy forintra úgy, hogy közben nem módosítja a kölcsön típusát. Nem korlátozzák azonban annak a lehetőségét, hogy kölcsöntípust váltson - a devizanem megtartásával, vagy megváltoztatásával -, ebben az esetben ki kell fizetni a hitelbírálati díjat. Az MKB Banknál szeptembertől nem korlátozzák a devizanem váltását. Az OTP Banknál szintén akármikor válthatnak devizanemet az ügyfelek: ilyenkor meg kell fizetni a közokiratba foglalási költséget, az ügyintézés díját, és az ingatlan értékbecslési díját. A hitelkeret-beállítási díj 1,5 százalék.