A döntés nyomán a jegybanki alapkamat 6,25 százalékról 6,75 százalékra nőtt július 25-ével. A testület augusztus 28-án tárgyalja ismét a kamatok kérdését, a piacon 0-50 bázispontos emeléssel számolnak.

A makrogazdasági információk és a pénzügyi piaci helyzet áttekintése után kizárólag az alapkamat 50 bázispontos emelésére hangzott el javaslat, s az egy hónappal korábbi megosztottságnak nyoma sem volt.

A tagok egyetértettek abban, hogy inflációs kockázatot jelentenek a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó egyszeri nagymérvű áremelkedések. A jelenlegi monetáris kondíciók a tanács megítélése szerint nem tennék lehetővé a 3 százalékos inflációs cél elérését 2008-ban, ezért a jegybank július 3-iki közleményével összhangban az irányadó kamat további emelése indokolt.

Egyetértés volt abban is, hogy az irányadó kamat emelését a főbb jegybankok folytatódó szigorítási ciklusa is indokolja. A befektetők kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése miatt már a feltörekvő piacok széles körében is szükségessé vált a jegybanki alapkamatok emelése. A magyar eszközök iránti befektetői keresletet mérsékelte, hogy a szűkebb régió több országában nőtt a politikai bizonytalanság.

Az 50 bázispontos kamatemelés mellett szóló érv volt, hogy az a jelen helyzetben megerősítené a jegybank alacsony infláció melletti elkötelezettségét. Mások azt emelték ki, hogy a gyorsan változó nemzetközi befektetői hangulatban a magasabb kamatprémium csökkenti a heves kilengések kockázatát, és ezáltal stabilizálóan hat a hazai pénzügyi piacokra.

Többek szerint a csökkenő forintkereslet, a forint árfolyamának növekvő volatilitása és a főbb devizák piacain bekövetkezett hozamemelkedések önmagukban akár 75 bázispontos emelést is indokolnának, ez azonban nem lenne konzisztens a jegybank által meghirdetett fokozatosság elvével, és csökkentené a kamatpolitika kiszámíthatóságát. 
 
Egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy a Monetáris Tanács július 3-i állásfoglalásával összhangban a jegybanki kamat megemelésére célszerű fokozatosan, több lépésben sort keríteni, így a kiszámíthatóság mellett az esetleges túllövés kockázata is a minimumra csökken - áll a jegyzőkönyvben.

A tanács tagjai megvitatták, hogyan kell értelmezni a kamatemelési ciklust a hazai esetben. Egyetértés volt abban, hogy a magyar gazdaság nyitottsága folytán nagymértékben kiszolgáltatott külső hatásoknak, ezért a kamatprémium volatilitása nem teszi lehetővé az olyan típusú kiszámíthatóságot, mint ami a fejlett, nagy országok jegybankjainak kamatciklusait jellemzi. Éppen ezért a kamatemelési periódus során a lépés konkrét mértéke ülésről-ülésre változhat, sőt még a jegybanki kamat egy-két hónapos változatlanul hagyása sem lenne ellentmondásban a meghirdetett kamatciklussal - állapítja meg a jegyzőkönyv.

Egyes vélemények szerint a jövőbeli kamatemelések szükségességéről a fiskális intézkedések hatásainak pontosabb felmérését és a teljes körű inflációs előrejelzés elkészültét követően lehet majd dönteni - fogalmaz a dokumentum.