A GfK Csoport idén ötödik alkalommal térképezte fel Magyarország megyéinek és településeinek vásárlóerejét. Az idei tanulmány újdonsága, hogy már a négy számjegyű postai irányítószám szerinti bontásban is elérhetők az adatok.

Az egy főre jutó vásárlóerő szempontjából idén Hévíz a vidék abszolút győztese (vásárlóerő index: 146,9), mely előkelő pozícióját feltehetően a Balaton közelsége és termálvizei, illetve az erre épülő turisztikai vállalkozások együtt biztosítják. Két évvel ezelőtt Hévíz még a második volt a vidéki települések rangsorában, bár vásárlóerő indexe némileg nagyobb, 148,8 volt. Hévíz vásárlóereje az utóbbi néhány évben emelkedett számottevően, ugyanis 2002-ben még a 26. helyen állt a több, mint 3000 települést magában foglaló listán.

Az idei év legmagasabb vásárlóerő indexű vidéki települései között második helyen Telki áll. (vásárlóerő index: 141,7). Ez a település két évvel ezelőtt negyedik volt a vidéki települések rangsorában, 2002-ben viszont 155,2-es vásárlóerő index értékkel a dobogó legfelső fokán állt.

Telkit 2006-ban Balatonföldvár (vásárlóerő index: 138,2), és Tihany (vásárlóerő index: 134,9) követik az élbolyban.

A tanulmány megállapításai szerint Magyarországon a 2004. évi időszakhoz képest jelentős változás nem történt. Az öt legkisebb egy főre jutó vásárlóerővel rendelkező település (sorban Kiscsécs, Csenyéte, Rakaca, Gilvánfa, Szakácsi) többsége esetében némi javulás érzékelhető, de az ő vásárlóerejük még így is csupán az országos átlag nem egészen harmadát teszik ki. E települések kivétel nélkül a dél-dunántúli Baranya, illetve az ország legnagyobb gazdasági nehézségeivel küzdő megyéinek egyikében, Borsod-Abaúj-Zemplénben találhatók. Ez utóbbi megye egyébként a megyék rangsorában is a sereghajtók között áll, hiszen a 19 megyéből a 18. helyen szerepel. (vásárlóerő index: 82,9).

A megyék rangsorában Budapest vezet (vásárlóerő index: 135,4) a megyék mindegyikét megelőzve. A főváros 2000 óta tíz ponttal növelte vásárlóerejét, ami nagyon jelentős növekedés. Budapestet továbbra is a nyugati határvidéken elterülő Győr-Moson-Sopron megye (vásárlóerő index: 108,7) követi, az utolsó helyen pedig a gazdaságilag depressziós Szabolcs-Szatmár-Bereg (vásárlóerő index: 80,3) áll.

A 2000 óta eltelt hat évben a megyék közötti különbség kissé nőtt: Győr-Moson-Sopron megye tovább növelte előnyét a többiekkel szemben. Békés megyében csökkent leginkább ebben az időszakban az egy főre jutó vásárlóerő. Csökkenést tapasztaltak még Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy és Tolna esetében. A többi megye vásárlóereje a legfrissebb felmérés szerint nem változott számottevően ebben az időszakban.