Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb a GDP

A megye átlagosnál nagyobb, dinamikus gazdasági fejlődése számos ipari üzem bővítésének, új vállalkozások letelepedésének, a lakásépítések és az építőipar jelentős növekedésének, valamint új bevásárló centrumok létrehozásának köszönhető - tette hozzá Agócs István.

Komárom-Esztergom megyében egy főre 7583 ezer forint jut a bruttó hazai termékből, ez az érték Fejér megyében 3469 ezer, míg Veszprém megyében 1300 ezer forint, az országos átlag 1628 ezer forint.

Agócs István kiemelte, a gazdasági szervezetek beruházásai dinamikusan növekedtek a megyében, 2003-ban még az ország beruházásainak 10,2 százaléka jutott a régióba, 2005-ben pedig már a 11,3 százaléka. Az ipari fejlődés hordozója a gépipar lett, a betelepülő működő tőke együtt járt a csúcstechnológiát jelentő termékek előállításával. Az ipari termelés zöme korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkokban folyik. A megye 10 ipari parkjában több mint 200 ezer ember dolgozik.

A Komárom-Esztergom megyében bejegyzett gazdasági szervezetek beruházásainak összege  2003-ban 106,9 milliárd, 2005-ben 153,4 pedig milliárd forintot ért el.  A fejlesztések 80 százalékát az iparba tartozó vállalkozások hajtották végre, az ipari beruházások csaknem teljes egészében a gépiparban valósultak meg.

A közgyűlés elnöke elmondta, a további fejlődés zálogát a megfelelő térszerkezet, a keresztirányú közlekedési kapcsolatok kialakításában látják. Agócs István utalt arra, hogy országosan is elfogadott a Helsinki V/C folyosónak nevezett észak-déli gyorsforgalmi út fejlesztése, amely Esztergomnál egy új Duna-híd megépítését jelenti.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy a nyomvonal kijelölése érdekében az érintett magyarországi és szlovákiai települések közlekedési szakemberek bevonásával deklarációt fogadtak el, amely szerint "a folyosó az Esztergomnál megépítendő új Duna-hídon és a Zsámbéki medencén átvezető főúton keresztül teremtheti meg Közép-Európa legversenyképesebb közlekedési tengelyét Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a mediterránum között, és a leghatékonyabb területfejlesztési hatásokat gyakorolja az érintett országokra".

Agócs István kitért arra, hogy a megyeszékhelyek közötti kapcsolatok közül szinte az országban egyedüliként hiányzik Tatabánya és Székesfehérvár főúti kapcsolata, ennek megvalósítása kiemelten szerepel a megye fejlesztési elképzelései között.

A megye területrendezési tervében javaslatot tettek a vasútvonalak kiépítésére Oroszlány és Mór irányában. A beruházás lehetővé tenné, hogy az oroszlányi és a tatabányai kistérség kapcsolódhasson a Székesfehérvár-Mór innovációs övezethez - mutatott rá az elnök.