A magyar gazdaság fejlődése a második negyedévben kissé lassult. A GDP, az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom dinamikája egyaránt mérséklődött. Az építőipar teljesítménye csökkent. Ebben a magas bázis mellett valószínűleg egyes állami beruházások késleltetett számlázásának is szerepe volt. Az év egészében nem valószínű érdemi további lassulás, az európai konjunktúra ugyanis várhatóan nem romlik, a lakossági vásárlóerő s ezzel fogyasztás dinamikájának lefékeződése pedig inkább a behozatalt, mint a hazai termelést érinti. A közszolgáltatások által termelt GDP - a költségvetési szektorban csökkenő reálkereset és létszám következtében - azonban 2007-ben jelentősen csökken.

Az ipari termelés júniusban ismét dinamikus volt. Az ipar exportja az I. félévben 14, belföldi értékesítése 5 százalékkal bővült. Különösen gyors a jármű-, a villamos gép- és műszergyártás dinamikája. Magas a rendelésállomány és ezen belül az új rendelések szintje. Az I. félévben Dél-Dunántúlon közel 8 százalékkal csökkent, Észak-Magyarországon viszont 18 százalékkal bővült az ipari termelés. A kiskereskedelmi forgalmon belül leggyorsabban a hiper- és szupermarketek forgalma emelkedett. Júniusban megtört a gépjármű-kiskereskedelem forgalmának emelkedése, az üzemanyagé viszont a magas ár ellenére töretlenül 10 százalék körül van.

Az infláció márciusban és áprilisban volt a legalacsonyabb, 2,3 százalék, azóta emelkedés érzékelhető. Júliusban az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 29, a cukor és a tojás 12, a sertéshús és a száraztészta 7-8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért viszont átlagosan 5, a ruházkodási cikkekért 1, a háztartási energiáért 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005. júliusában. Az augusztusi energiaár-emelés és a szeptemberi áfa-emelés hatására az infláció decemberben elérheti az 5,8 százalékot, éves átlagban a 3,7-et. Az infláció tetőzése 2007 kora nyarán várható, amit gyors esés fog követni.

Az idei első félévben a bruttó keresetek 7,2, a nettó keresetek 8,1, a reálkeresetek pedig 5,4 százalékkal emelkedtek. Az év során a bruttó keresetek növekedésének lassulása, a nettó keresetek első félévhez viszonyított csökkenése (de az előző évinél így is jóval magasabb szintje) várható. Az év egészében - a költségvetési konszolidáció ellenére - 2,5 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés valószínű.