Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A forint pozíciója 94 bázisponttal 10,11 százalékra romlott a plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán.
Kereskedők elmondták, hogy a közép-európai régió valutáival együtt, bár azoknál nagyobb mértékben gyengült a forint, az eurót 252,50-254,10 forint közötti széles sávban jegyezték.
A nap első felében külső piaci hatások térítették le a forintot arról az erősödési pályáról, amelyre egy piaci szereplő megfogalmazása szerint "hétfőn állították a forintot a jegybank alelnökei". Előbb Adamecz Péter egy pénteki konferencián, majd Auth Henrik a monetáris tanács hétfői döntése után rendezett sajtótájékoztatón figyelmeztetett arra, hogy a gyorsuló infláció szükségessé teheti a jegybanki alapkamat emelését is. Kedden délután az állampapírpiacon tapasztalt eladási hullám erősítette fel a gyengülési folyamatot.
A dollár az összes fontos tartalékvalutával szemben gyengült a nemzetközi piacokon. Budapesten délután 194,70/80 forinton jegyezték a hétfői 194,80/195,20 forint után.
A forintpiacon az overnight kamat 10 bázisponttal 7,80/90 százalékra mérséklődött. A bankok mai döntése alapján a szerdán lejáró 592,8 milliárd forintnál 29 milliárd forinttal többet kötnek le a 14 napos MNB-kötvénybe, s ezzel az MNB-kötvény állomány 917,8 milliárd forintra nő szerdától. Az éven belüli lejáratokon folytatódott a kamatemelési várakozások beárazása. A hat hónapos kamat 8,20, a kilenc hónapos 8,15 százalékon van.
Az állampapírok másodpiacán érződött a kamatemelési várakozás, a hozamszintek 8-18 bázisponttal emelkedtek. Az eladási hullám következtében a külföldiek kezében lévő állampapír állomány valószínűleg csökken. Az ÁKK legfrissebb adatai szerint január 18-án 2.973,8 milliárd forintot tett ki, az eddigi legmagasabb, 3 014,6 milliárdos január 11-iki állománnyal szemben.
