David Heslam Fitch igazgató. Fékentartási gyakorlat © Dudás Szabolcs

Heslam szerint a kormánynak „valószínűleg sikerült kordában tartania” a tavalyi hiányt. Hozzátette ugyanakkor: egyelőre csak „féken tartási gyakorlatról” van szó, a kihívás azonban több évre szól.

A Fitch Ratings illetékes igazgatója a költségvetési terv kivitelezési kockázatai közé sorolta, hogy Magyarországon „nincs hiteles múltja” a tartós deficitcsökkentésnek, mivel „egyetlen modern kori magyar kormánynak sem sikerült két évnél hosszabb ideig tartó hiánycsökkentési programot végigvinnie”.

Ráadásul a költségvetési hiány kiugrásai szorosan összefüggenek a választási ciklusokkal. Ennek illusztrálására Heslam a keddi citybeli konferencián 1998-ig visszamenő grafikont mutatott be, amelyből kitűnt: a GDP-arányos hiány már az 1998-as választási éven is meghaladta a 8 százalékot, 2002-ben 9 százalék volt, tavaly pedig megközelítette a 10 százalékot.

A Fitch Ratings térségi igazgatója kiemelte, hogy Magyarország volt az egyetlen szuverén adós a térségbeli új EU-tagállamok közül, amelynek adóskockázati besorolását a cég a csatlakozás óta rontotta (az addigi elsőrendű „A mínusz”-ról a jelenlegi, közepes befektetői „BBB plussz”-ra), és szintén az egyetlen a térségben, amelynek osztályzatára a Fitch (egyébként egyedüliként a nagy nemzetközi hitelminősítők közül) negatív kilátást tart érvényben.

A kérdésére, hogy a Fitch Ratings mennyire köti Gyurcsány Ferenc miniszterelnök politikai jövőjéhez a költségvetési konszolidáció sikerének esélyét, vagyis a kormányfő esetleges távozását a hitelminősítő – ahogy azt több más londoni elemző és befektetési ház teszi – a program kivitelezésének jelentősebb politikai kockázatai közé sorolná-e, Heslam azt mondta: a miniszterelnök személye valóban az egyik vezérlő tényezője a konszolidációnak. Hozzátette ugyanakkor: inkább úgy látja, hogy Gyurcsány Ferenc politikai jövője függ a reformok sikerétől, és nem fordítva. Heslam szerint ha Gyurcsányt menesztenék, az a kudarc jele lenne.

A keddi londoni szemináriumon elhangzott, hogy a Fitch Ratings változatlanul 2014-et tartja a legvalószínűbb dátumnak Magyarország euróövezeti csatlakozására. Magyarország ezzel az utolsó lenne a négy nagy közép-európai EU-gazdaság közül: a Fitch előrejelzése szerint Szlovákia elsőként, még ebben az évtizedben, 2009-ben beléphet a valutaunióba, Csehország 2011-ben, Lengyelország pedig 2012-ben csatlakozhat.

Heslam az előadáson a forint volatilitásával összefüggő sebezhetőségi tényezők között említette a devizaalapú hitelezés mértékét. Tavaly – a november végi állapot alapján – a teljes lakossági hitelállomány több mint 40 százaléka devizatartozás volt Magyarországon. Ez messze a legmagasabb arány a négy térségbeli ország között. Csehországban a devizahitelek aránya a kint lévő lakossági hitelállományhoz mérve alig haladja meg a 10 százalékot.

Éppen két hete a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor's is viszonylag derűlátó értékelést adott a magyarországi költségvetési konszolidációról. Az S&P európai szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója, Moritz Kraemer az idei adóskockázati folyamatokról rendezett citybeli konferencián azt mondta: a költségvetési probléma továbbra is „masszív”, ugyanakkor a kormány „figyelemreméltó fordulatot hajtott végre”. Szavai szerint ezt tükrözte, hogy a Standard & Poor's a múlt hónapban leminősítést valószínűsítő negatívról stabilra javította vissza a nála is „BBB plussz” szintű magyar szuverén devizaadós-osztályzat kilátását, vagyis levette a napirendről Magyarország leminősítését.

Kraemer a következő időszakra nézve reálisnak nevezte a magyar költségvetési célkitűzéseket, és azt mondta: a magyar kormány költségvetési csomagja az utóbbi évek legjelentősebb konszolidációs programja az egész térségben.