A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak kisebb mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést.

A GDP 2007-ben legalább 3 százalékkal emelkedik . Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4 százalék körüli vagy feletti ütemben emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatások teljesítményében. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalék kal, összességében viszont csak kissé csökken , a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.

A GKI prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2006. évi folyamatairól

* I-III. negyedév     ** Éves (előzetes) tény     A tényadatok forrása: KSH, MNB, PM

Az üzleti szféra bérmagatartása valószínűleg a 2006. évihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés. A nettó keresetek – az egészségbiztosítási járulék emelése, az adókedvezmények szűkítése – következtében éves átlagban 3 százalékponttal kisebb mértékben emelkednek. Az szja-tábla módosítása – az alsó kulcs sávhatárának emelése, illetve a szolidaritási különadó – differenciáltan hat. Végeredményben az üzleti szférában a reálkeresetek csak 1-2 százalék kal csökkennek. A költségvetési szektorban az összesített bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2 százalék kal nő. Ezáltal a költségvetési szektorban számos munkavállaló kézhez kapott nettó keresete éves átlagban csökken , a reálbér mérséklődése 6-8 százalék körüli, de esetenként akár 10%-os lesz. Összességében a nemzetgazdasági reálkeresetek mintegy 3,5 százalékkal csökkennek, és ezzel a 2005. évi szintre esnek vissza.

A nyugdíjak reálértéke lényegében nem változik, de ezen belül a csak az indexálás miatti nyugdíjemelésben részesülők számára a nyugdíjak vásárlóértéke – a mérséklődő reálbérek hatására – kissé csökken, míg a nyugdíjkorrekciós körbe tartozók reálnyugdíja 3,5 százalék kal emelkedik. A reáljövedelem 2 százalék os mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása várhatóan nem csökken. A nettó megtakarítás az új hitelfelvétel lassulása miatt emelkedik , a GDP 5,5 százalék a lesz.

Az államháztartási deficit 2007-ben az előirányzott 6,8 százalék nál kisebb, 6 százalék körüli lehet a feltételezettnél kedvezőbb induló egyensúlyi helyzet és magasabb adóbevételek, továbbá a különböző kiadáscsökkentő intézkedések és a második félévben várható kamatcsökkenés együttes hatására. A bruttó államadósság a konvergencia programban szereplőnél kisebb 2006. és 2007. évi folyó hiány, továbbá a forint erősödése, valamint a privatizációs bevételek révén a 70 százalék ot csak kissé meghaladó szinten tetőzhet.