A hivatal tolla most korántsem fogott olyan vastagon, mint az első ilyen határozatnál: a három hitelintézetet sújtó versenyhatósági bírság együttesen alig több mint harmadát teszi ki annak a 100 millió forintnak, amit hasonló vizsgálat nyomán és hasonló indoklással a versenytanács tavaly októberben az OTP Bankra kiszabott.

A többi bank sem lélegezhet fel, a GVH tavaly indította piactisztítási célú vizsgálatsorozatát a fogyasztókat megtévesztő hitelkártya hirdetések visszaszorítása érdekében. A most lezárt vizsgálatokon túl a Budapest Bank, a Magyar Cetelem Bank, a CIB Bank, az MKB Bank valamint a Raiffeisen Bank ellen folyik eljárás.

A GVH megállapítása szerint a K&H 2003 áprilisától, az Erste Bank 2005 novemberétől, a Citibank pedig 2002 márciusától egyes piaci tájékoztatásaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon közölte, hogy hitelkártya termékét a fogyasztó "akár 45 napig kamatmentesen használhatja". Az egyes hitelkártyákra vonatkozó kamattájékoztatás azért minősült jogellenesnek, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat arról a lényeges körülményről, hogy a hitelkártyához kapcsolódó kamatmentesség csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valósulhat meg. A kamatmentesség ugyanis attól függ, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását, azaz vásárlások, készpénzfelvételek, kamatok, költségek és díjak együttes összegét.

A GVH szerint a piaci tájékoztatások a fogyasztók számára azt a hamis látszatot keltették, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, s csak a határidő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a felvett hitel után.

A Citibank esetében a bírság megállapításakor a GVH enyhítő körülménynek tekintette, hogy a hitelkártya piacon vezető pozíciójú pénzintézet az eljárás során végig együttműködő volt, és készséges a tájékoztatás módosítására. Az Ersténél a hitelkártya piacon elfoglalt részesedés volt enyhítő körülmény valamint az, hogy a fogyasztók megtévesztése viszonylag rövid ideig, körülbelül egy évig tartott, s a bank a versenyjogi procedúra során együttműködött a hivatallal.

A K&H várhatóan a Fővárosi Bíróságon támadja meg a határozatot. A Citibank jogi képviselője egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy a bank megtámadja-e a GVH határozatát. Az Ersténél a GVH írásba foglalt határozatának kézhezvétele után döntenek erről.

Az OTP Bank fellebbezett a GVH tavalyi döntése ellen, a Fővárosi Bíróság azonban a szeptember 19-én tartott első tárgyaláson a bank keresetét elutasította. A szóban kihirdetett ítéletből az elutasítás indoka a bank jogi képviselője számára nem volt megállapítható - közölte a hitelintézet az MTI-vel. A bank határozott szándéka, hogy az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követően fellebbezéssel él a Fővárosi Ítélőtáblához.

A GVH határozata szerint a bank "akár 45 napig kamatmentesen használhatja a bank pénzét" szövegű reklámja megtévesztette a fogyasztót, mert a reklámból nem tűnik ki a kamatmentesség feltételekhez kötöttsége.

Az OTP Bank azért támadta meg a GVH határozatát, mert egyrészt a magyar nyelv szabályai szerint az "akár" szó eleve lehetőséget, feltételességet fejez ki, mint ahogy a szöveg állítmányának feltételes módja is. Másrészt a reklám szövege mellett a megtéveszthetőségre alkalmasság megítéléséhez az egyéb piaci közléseket (pl. szórólapok, Internet, üzletszabályzatok, hirdetmények tájékoztatását) is figyelembe kell venni, erre EU és hazai jogszabályok mellett maga a GVH is felhívja honlapján a figyelmet. Harmadrészt a GVH úgy állapította meg a 100 millió forintos bírságot, hogy semmilyen viszonyítási alapja nem volt, nem ismerte a határozathozatalkor sem az OTP Bank hitelkártyával kapcsolatos reklámköltségeit, sem az abból származó hasznot - közölte a hitelintézet.

A GVH mostani határozatokhoz készült sajtóközleménye szerint az "akár" szó általában valamely maximális lehetőséget fejez ki. A hitelkártyákkal kapcsolatban ugyanakkor az "akár" szóhasználat értelmezése nem egyértelmű. Az "akár x napig kamatmentesen költheti a bank pénzét" és más hasonló tartalmú közléseket a fogyasztók úgy értelmezhetik, hogy lehetőségük van automatikusan, feltétel nélkül maximum x napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, s csak a határidő leteltétől kell kamatot fizetniük a felvett hitel után.