A cikk szerzője rámutatott, hogy ha valaki ma az autópályán Budapest felé utazik vagy az utcákon sétál, nem tud nem tudomást venni az osztrák márkák és cégek jelenlétéről.
 
"Az egyik oldalon ez az osztrák gazdaság rátermettségét tükrözi, amelynek révén megragadta a kínálkozó lehetőséget - a másik oldalon azonban egyfajta +osztrákosítással+, a monarchia visszatérésével ér fel a bankszektorban, a telekommunikációban, az építőiparban és az energiaágazatban" - írta, hozzáfűzve: "Számunkra ez sikertörténet. Még azoknak is tetszik, aki egyébként a kelet- és délkelet-európai munkaerő beáramlásával riogatnak. Nekünk szabad hasznot húzni az olcsó munkaerőből. A többiek viszont csak tartsák a szájukat."
 
A kommentátor szerint természetesen nem "újgyarmatosításról" van szó, még ha egyesek szájából elhangzik is ez a szó, elvégre az osztrák vállalatok a brüsszeli szabályok alkotta kereteken belül tevékenykednek. Ennek ellenére valós a félelem a régi függőség visszatérésétől - vélekedett -, amit a magyar politika ügyesen ki is használ, mert megvan a saját energiapolitikai elképzelése.
 
"Ám, ami akár az OMV-Mol ügyben, akár a Rába-szennyezés esetében a lényeg: nekünk itt, Ausztriában tudnunk kell, hogy meddig mehetünk el a szomszédainknál. Már csak azért is, mert pontosan ismerjük őket" - hangoztatta a szerző, és feltette a kérdést: "Vajon mi nem védekeznénk, ha példának okáért egy orosz vállalat átvenné az OMV-t?".
 
Azt mondják, hogy az OMV virágzó cég, és ezért növekedni akar. A siker azonban nagyobb érzékenységre kötelez a szomszédokkal szemben - írta a liberális osztrák újság kommentátora.