Amerikában hálát adtak, a többiek meg újabb pofont a dollárnak. Történt ugyanis, hogy a Hálaadás miatt zárva tartó piacon – csütörtökön – az EUR/USD 1,4850-ig gyengült, miközben a USD/JPY is 2,5 éves minimumára esett. „Mi van a háttérben? Meddig tart a folyamat? Mi lesz az inflációval? Mit akar a FED? Mi lesz ebből?” Ez csak pár kérdés a sok közül, ami elhangzott a héten. Ezekre próbálunk meg válaszolni, azzal a megjegyzéssel, hogy e sorok írója is többször gondolta, „mindennek van határa”, aztán kiderült: mégsem. A dollár monoton csökkenő módon gyengül, semmilyen tényező nem mutat arra, hogy megállna a folyamat. Ezzel egy időben a yen és a svájci frank erősödést mutat, ami a feltörekvő piacok számára rossz hír, mivel a carry-trade pozíciók zárását jelenti. Ez látszik az amerikai államkötvények hozamain is, amelyek szintén 2 éves mélypontra estek. Az amerikai befektetők menekülnek a minőségi, ámde kockázatmentes eszközök irányába.

Devizapiac. A devizapiaci eseményeket ismét ez EUR/USD „tematizálta”, mivel ismét soha nem látott értékeket vett fel a devizapár keresztárfolyama.

Jól látható, hogy lassan két éve csak a gyengülés az, ami osztályrészül jutott a dollár számára. De mikor áll meg a folyamat? Talán egyszerűbb úgy feltenni a kérdést, hogy vajon mikor okoz erős inflációt a gyengülő dollár? Véleményünk szerint ennek éppen itt az ideje, hiszen az olaj ára a csúcson, a foglalkoztatás még mindig magas szinten van, a bérkiáramlás nem torpant meg, miközben a dollárhoz kötött jüan továbbra is garantálja, hogy a kereslet töretlen maradjon. Ugye feltűnt, hogy az amerikai pénzügyi körök mostanában nem szorgalmazzák a jüan felértékelését? Ennek egy oka van: ekkor az utolsó olcsó forrás is elapadna, jelentős inflációs nyomás nehezedne a gazdaságra és a recesszió komoly fenyegetést jelentene az amerikai háztartások fogyasztására. Persze az érdek közös. A kínai kormányzat jól tudja, hogy ebben az esetben azonnal túltermelési jelek mutatkoznának, aminek pedig beláthatatlan következményei lennének. Ezt ma senki nem kockáztatja meg. A világ többi része pedig igyekszik kimaradni az egészből. A közel-keleti államok és maga az OPEC is keresi a dollár-függőség csökkentésének lehetőségeit, az európai államok gazdálkodó szervezetei pedig aktívan kötik deviza-fedezeti pozícióikat, hogy az exportvolument képesek legyenek fenntartani minden irányban. Ez eddig sikeresen működött, de az európai konjunktúra a kifulladás jeleit mutatja.

Mi következik tehát? Semmi jó – legalábbis annak, aki azt gondolja, hogy a folyamatok megfordulnak és az erősödő dollárra, emelkedő részvényárakra játszik. Ajánlásunk tehát továbbra is az EUR vétele, de most HUF-ban is érdemes lehet pozíciókat tartani, mivel átmeneti erősödés elképzelhető a hazai fizetőeszköz esetében.

A 257-es árfolyam az euróval szemben már a nyári szinteket idézi, amikor kisebb pánik söpört végig a világon a „sub prime” piac bedőlése nyomán. Ma már a jelzálogpiaci válságot magunk mögött tudhatjuk abban az értelemben, hogy a nagy dolgok kiderültek, illetve a további negatív hatásokat a piac érvényesítette már az árazásban. Ma a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, a recessziótól való félelem mozgatja a piacokat! Egy baj van csak; nincs menekülési útvonal! Korábban mindig lehetett találni olyan termékeket, földrajzi helyeket, szektorokat, ahová érdemes volt továbbvinni a máshol felszabaduló tőkét, ami éppen ezért az olcsó hitele révén soha nem látott mértékűre duzzadt. Ma a kockázatmentesnek tekintett amerikai államkötvények sem jelentenek biztonságot, mivel a külföldi befektetőket a gyengülő dollár, az amerikaiakat pedig az egyre valószínűbben emelkedő infláció rövidíti/rövidítheti meg.

Semmi jó nem várható tehát? Igen, ma nagyon úgy tűnik. Rövid távon azonban vannak lehetőségek; ez most az EUR állampapírok, valamint a hazai kibocsátású rövid kötvény típusú eszközök vásárlása lehet. Ennek megfelelően ma az EUR és a HUF vételét ajánlhatjuk – de csak rövid távra.

A HUF és az EUR állampapírok vételét azért javasoljuk, mert a dolláreszközök a külföldi befektetők számára a „zöldhasú” gyengülése miatt továbbra sem hozhatnak saját devizában mérve pozitív megtérülést. De mit hozhat az EUR kötvény? A helyzet az, hogy ez sem sokat. De legalább tőkevesztést nem szenvedünk el, miközben a forint gyengülhet a közös európai fizetőeszközzel szemben, ha a feltörekvő piaci tőkekivonás tovább tart.

Kötvénypiac.

Lassan elérjük a nyári szinteket a hozamokban. Ez belépési lehetőség, hiszen ezek technikai szintek, ahonnan esetleg megfordulhat a hozamok emelkedése. Így két lehetőséget is tudunk ajánlani a kötvény-befektetők számára. Aki nem szereti a kockázatot, az a rövid oldallal próbálkozzon, lejáratig megtartva a papírokat. Ekkor 7,3 százalék körüli hozamot érhet al, ami nem sok, viszont biztosan elérhető jövedelem. Aki viszont szereti a kockázatot, az vegyen 10-15 éves lejáratú papírokat, de egy – esetleges – 50 bázispontos hozamcsökkenés esetén a nyereséget azonnal realizálni kell. Ekkor a köztes hozam – éves szintre vetítve – akár 10-12 százalék is lehet!

Részvénypiac. Itt sem láttunk semmi jót a héten, hacsak nem számítjuk azt, hogy pénteken enyhén emelkedtek az indexek. Az Egyesült Államokban a piacok csütörtökön zárva tartottak, pénteken rövid kereskedés volt. Kisebb emelkedést láthattunk, ami azonban nem jelent semmit, mivel továbbra sem erős a piac, a korábbi esések után trendfordulót egy masszívabb emelkedés jelezne. A karácsonyi szezon a legkorábbi időpontban indul (a Hálaadás mozgó ünnep és hivatalosan utána indul a szezon), így abban bízhatunk, hogy a hosszú vásárlási időszak lendít a fogyasztási adatokon, ami bizakodásra adhat okot – a későbbiekben.

A Távol-Keleten a sanghaji indexet az 5000 pontos lélektani határ tartotta meg, csak pillanatokra esett e szint alá. De most ez sem mérvadó, hiszen 6000 pontról estünk idáig, így korántsem elképzelhetetlen egy további eső periódus. A brazil piac is maga mögött tudja az acélipari táraságok felvásárlási akciói miatti emelkedést, de itt a 60 000 pontos – szintén csak lélektani – határ állította meg az árak esését.

Kelet-Európában is nyomott a hangulat, hiszen a konvergáló térség növekedési számai imponálóak ugyan, de már a szlovák euróövezeti belépést is veszély fenyegeti a költségvetési hiány alakulása miatt, és ez egyáltalán nem kivételes ebben a térségben, arról nem is beszélve, hogy a környező országokban egyre komolyabb veszélyt jelent a szélsőséges politikai erők megjelenése – csakúgy, mint hazánkban, és ez sem elhanyagolandó tényező. Romániában jelentősen gyengült a hazai deviza, miután a hiányadatok itt is kedvezőtlen tendenciákat mutatnak, a balti térség államaiban pedig egyértelműen a túlfűtöttség jelei mutatkoznak, miközben az államháztartás itt is jelentős deficittel küzd.

Lengyelországban a folyamatos politikai cserebere már szinte nem is érdekli a befektetőket, de itt a piacon az elmúlt időszakban kibontakozó bevezetési hullám (kis- és közepes kapitalizációjú cégek jelentős számban vezették be részvényeiket Varsóban) nyomán kialakult emelkedést megtörte a nemzetközi szinten jelentkező tőkekivonási hullám, ami jellemzően a kisvállalatok részvényeit viseli meg a legnagyobb mértékben.

A feltörekvő piacokon tehát nem nagyon maradt tere a befektetőknek, talán csak Oroszország kínál jó vételi lehetőségeket, bár itt is erős korrekciót láthattunk az elmúlt időszakban. Viszont a magas olajár „tarthatja a piacot”. A kérdés „csupán” annyi, meddig tart ki az olaj árának magas szintje. Itt az örök kérdés ma is kérdés: vajon mekkora részt jelent az árban a spekulatív tőke és mennyi a valós kereslet hatása az árra? Mivel a carry-trade zárások és a feltörekvők esése elején az olaj ára is – enyhén – mérséklődött, feltehető, hogy sok spekulatív tőke kiáramlott, de az ár ma ismét a 100 dolláros szintet súrolja, így mára a valós keresleti hatás vélhetőleg jobban dominál, mint akár egy-két hete. Az ár a közeljövőben feltehetően átlépi a 100 dolláros szintet, így az orosz részvények jó lehetőséget kínálnak majd, tehát ajánlásunk az orosz részvények – óvatos – vételét tartalmazza.

A BÉT – a nemzetközi trendeknek megfelelően – lefelé mozgott, csak péntekre következett be kisebb emelkedés. A 25 000-es szint egyelőre megfogta az esést, de ez nem jelent semmit akkor, amikor az OTP jelentős veszteségeket szed össze szinte minden nap, annak ellenére, hogy az eredményei és a kilátásai sem változtak meg, csupán a befektetői hangulat, de az alaposan. Ezzel együtt a bankpapír a belépésre alkalmas szintre érkezett, így itt óvatos vételt ajánlunk.

A Richter esetében megjelentek olyan vélemények, miszerint az orosz és a lengyel cégvásárlás/egyesülés és az új részvények kibocsátása nem hoz pozitív eredményt, azaz a részvénykibocsátás hígító hatását nem ellensúlyozza a nagyobb cégméretből fakadó bevétel-növekedés. Így itt is megtört az emelkedés, péntekre – 875 forintos emelkedéssel – is csak 37 580-on fejezte be a hetet, ami kiváló vételi lehetőséget kínál. A Mol most nem érdekes, de akár itt is lehet „kisérletezni” vételekkel, míg az Mtelekom a hozamok emelkedése miatt ma nem tűnik jó vételnek, de aki a hosszú állampapírokban bízik, akár ebbe is fektetheti pénzét.

- Állampapír piac:

Vétel:

Hazai: 0-6 hónap, kockázatkedvelőknek: 10-15 év

Külföld: európai kötvények/kötvény alapok

- Vállalati kötvények:

Eladás

- Nemzetközi részvénypiac:

Orosz részvények vétel

- Hazai részvénypiac:

Richter, OTP vétel, MTelekom, Mol tartás

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok vétele, orosz részvény alapok vétele

Fürjes Szabolcs