Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Varga Csaba főigazgató által aláírt körlevél – amelyet az unit linked biztosításokat értékesítő társaságok vezetői kaptak meg – ismerteti a biztosítási törvénynek azt a szabályát, amely szerint az unit linked eszközalap befektetési politikáját meg kell küldeni a PSZÁF-nak. Az eddigi bejelentések azonban meglehetősen egyenetlen befektetési politikákat tartalmaztak, így a felügyelet sorba veszi a fontos tartalmi elemeket, amelyeket ellenőrizni is fog.
Az alapok elnevezésével kapcsolatban azt javasolja a felügyelet, hogy a befektetési alapoktól történő megkülönböztetés miatt a biztosítók az unit linked biztosítások mögött lévő alapokat hívják eszközalapoknak. Ezen túl pedig a fantázianevek mellé adjanak olyan neveket is, amelyekből a kockázatra is következtetni lehet. Így jelenjenek meg a névben a főbb eszközcsoportok (részvény, kötvény stb.), a devizanem, valamint az is, hogy a befektetések melyik földrajzi régióban, illetve szektorban történnek. Amennyiben a biztosító hozamgaranciát vállal, akkor erre csak akkor utalhat, ha a garanciát a jogszabályban meghatározott módon nyújtja.
További felügyeleti javaslatok: a befektetési politikában a nem szokványos kockázatokra vonatkozó szövegrészeket emeljék ki a biztosítók, illetve a portfólióban szereplő eszközök minimális és maximális aránya is szerepeljen a szövegben. (A befektetési politika melléklete a biztosítási szerződésnek.)
A PSZÁF kizárólag azt a befektetés-kezelési szemléletet tartja elfogadhatónak, amelyben az alap kezelője minél több fajta egyedi értékpapír tartására törekszik. Nem fogadható el kizárólag egy értékpapír portfólióban tartása, kivéve, ha ez a papír már eleve diverzifikált portfóliót takar. A felügyelet az eszközalapok teljesítményeinek értékelésekor fontosnak tartja azok összehasonlíthatóságát is.
