Kóka János volt ipari miniszter és a befektető képviselőo a Hankook-gyár avatásán. Még szívesen jönnek © MTI |
A magas infláció miatt a fizetések és jövedelmek reálértékben ugyanis csak csekély mértékben nőttek, és még mindig jelentősen elmaradnak a nyugat-európai szinttől - állapította meg a Kienbaum Consultants International tanácsadócég tanulmánya, amelyet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával karöltve készített a magyarországi multinacionális cégek vezetőinek és alkalmazottainak javadalmazási viszonyairól.
A pénteken Bécsben is közzétett elemzés szerint a magyarországi cégeknél dolgozó csúcsvezetők átlag évi 22,5 millió forintot (89 718 eurót) kerestek tavaly, a képzett szakemberek 4,4 milliót, a munkások pedig 2,16 milliót.
„Összességében elmondható, hogy a költségek, a minőségi színvonal és a termelékenységi mutatók alapján a magyarországi munkaerő-kínálat továbbra is kedvező befektetési lehetőséget nyújt” – vélekedett a tanulmányt készítő munkacsoport irányítója.
A tanácsadócég által közölt adatok arról tanúskodnak, hogy tavaly a vállalatok átlagosan 8,3 százalékkal növelték az alapfizetéseket, az idénre pedig további hat százalékos emelést irányoztak elő 4-5 százalékos infláció mellett. A cégvezetői keresetek mindenesetre átlag fölötti mértékben – 9,2 százalékkal – nőttek 2007-ben.
A jövedelmek nagyarányú szóródást mutatnak az egyes beosztási csoportokon belül. A csúcsvezetők keresete például évi 4,2 és 89 millió forint között mozgott, de úgy, hogy kétharmaduk fizetése a 15 milliós szint fölötti sávba esett.
Ugyancsak tetemes a különbség az egyes vezetői szintek között. A közvetlenül a legfelső szint alatt elhelyezkedő beosztottak átlagos jövedelme 27 százalékkal haladta meg a második szintű vezetőkét, ők viszont 21 százalékkal kaptak többet, mint az alattuk lévők.
A javadalmakra jelentős hatással van a cégek nagysága is. A tanulmány kimutatta, hogy a vállalatméret szerinti legalsó csoporthoz tartozó cégek vezetői csupán az 55 százalékát keresik annak, mint a legnagyobb cégek elsőszámú irányítói. A felső- és középszintű vezetőknél az eltérés 41 százalékos.
Hasonlóképpen meghatározó lehet a jövedelmi szintekre az, hogy pontosan hol található a cég telephelye. A Budapesten, Kelet- és Dél-Magyarországon tevékenykedő döntéshozók javadalmazása többé-kevésbé azonos színvonalon áll, a nyugat-magyarországi régiókban és a főváros tágabb térségében elhelyezkedő vállalatok irányítóié viszont már 25 százalékkal alacsonyabb.
A felmérés azt a meglepő eredményt hozta, hogy a női csúcsvezetők Magyarországon jobban keresnek, mint a férfiak. Miközben egy férfi cégvezető átlagban 21,2 millió forintot kap egy évben, női kollégája 23,7 milliót. A legfelső szintű döntéshozóknak azonban csak kilenc százaléka nő. A középszintű vezetők között már jóval nagyobb arányban vannak képviselve (32 százalék), a szakképzettséget igénylő beosztásokban pedig 52 százalékos részaránnyal már ők alkotják a többséget. Ezeken a szinteken azonban a javadalmazási viszonyok is fordított arányt tükröznek: a nők átlagosan 15-20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.
