Míg a fejlett gazdaságok jelentős gyengülést mutattak 2007-ben, addig a feltörekvő piacokon továbbra is erőteljes, 7,4 százalékos növekedést mértek, ami némileg ellensúlyozta az amerikai fogyasztói kereslet erőteljes visszaesését. Idén szinte mindenhol csökken a növekedési ütem, ám Magyarország kivétel lehet, sőt, a Világbank szerint nálunk 3 százalék feletti lehet a bővülés. A jelentés megjegyzi, hogy tavaly a világ importjának több mint felét a fejlődő országok bonyolították le.  

A Világbank előrejelzése szerint 2008-ban a globális növekedés 3,3 százalékra lassulhat, a fejlődő országok növekedése részben ellensúlyozhatja a fejlett országok lassúbb növekedését. A világgazdaság  2009-ben 3,6 százalékra gyorsulhat, amennyiben az amerikai gazdaság visszanyeri a lendületét.

A jelentés ugyanakkor több rizikóra is felhívja a figyelmet: az amerikai gazdaság feltételezett recessziója esetén a fejlődő országok exportja jelentősen visszaeshet és a nyersanyagárak is csökkenhetnek. Ennek hatására a monetáris hatóságok túlreagálhatják a jelenlegi bizonytalan hangulatot és fölöslegesen lazíthatnak a monetáris fegyelmen. Ez elsősorban a fejlődő országokra nézve jelentene veszélyt, különösen akkor, ha az így keletkező likvid tőke nagy része ezekbe az országokba áramlik és az amerikai ingatlanpiaci lufihoz hasonló helyzetet idéz elő.
 

Az amerikai dollár árfolyamának alakulását szintén rizikófaktorként említi meg a Világbank jelentése. Az amerikai recesszió vagy a laza amerikai monetáris politika a dollár árfolyamának további jelentős csökkenéséhez vezethet. A gyöngébb dollár használhat a dollárban eladósodott fejlődő országoknak, de veszteséget okozhat azoknak is, amelyek ebben halmoztak föl aktívákat. A dollár további gyengülése visszafoghatja az amerikai importot, ezzel nehéz helyzetbe hozhatja az Egyesült Államokba exportáló cégeket. A pénzügyi piacok bizonytalanságának leginkább azok az országok vannak kitéve, amelyeknél a folyó fizetésimérleg magas hiánya rögzített árfolyammal és növekvő belső inflációval párosul. Azoknak az országoknak a helyzete is kockázatos, amelyeknek bankjai komoly valutakészleteket halmoztak fel. 

A Világbank a kelet-közép-európai térségről is készített prognózist. A régió éves növekedése 2007-ben az azt megelőző 6,5 százalékról 6 százalékra mérséklődött. A visszaesést részben a magyar gazdaság lassúbb növekedésének (2007-ben 2,2 százalék), valamint a török gazdaság stagnálásának (1 százalékos növekedést mértek tavaly) tudja be a szervezet.  Az elemzés elismeréssel szól az egyensúly helyreállítását célzó magyar erőfeszítésekről, amelyek következtében a költségvetési hiány a GDP 9,2 százalékáról 6,4 százalékra csökkent. (Veres János néhány napja még kedvezőbb adatot közölt: eszerint a magyar államháztartás hiánya tavaly a GDP 5,7 százaléka körül alakult.)

A Világbank középtávú előrejelzése a régió többi országában a gazdasági növekedés számottevő lassulásával  számol, miközben  Magyarországon a tavalyi,  régiós viszonylatban igen alacsonynak számító növekedés,  2008-ban valamelyest felgyorsulhat: az idén 3,1, jövőre pedig 3,8 százalékra. A prognózis hazánkban erősödő keresletre és a monetáris fékek lazítására számít .

A Világbanki jelentés a világgazdasági trendek mellett ezúttal a technológiai fejlődés szintjét és a technológiai transzferek országonkénti terjedését is elemezte. A jelentés készítői szerint az elmúlt évek gazdasági és társadalmi fejlődésében központi szerepet játszott a technológia. A magánszféra és a piacok hatékony működésében kulcsszerepet játszik a technológiai fejlődés.

A tanulmány megállapítja, hogy a legelmaradottabb országokban szinte teljesen hiányzik az innováció. Leszögezi, hogy szoros kapcsolat van a szabadalmak száma és az egy főre jutó GDP között. Mivel a feltörekvő országok gyakran hátrányban vannak innováció terén a fejlett országokkal szemben, ezért a technológiai fejlődést  általában a már létező új technológia átvétele gerjeszti. Az "agyelszívás" jelenségét is említi a jelentés: azaz a sikeres innovációs fejlesztések a fejlett országokban gyakran a fejlődő országokból toborzott szakembereknek köszönhetők. Az USA-ban  dolgozó 21,6 millió tudósból és mérnökből 2,5 millió a feltörekvő országból származik.

Az elmúlt 15 évben nagyléptékű technológia fejlődésnek lehettünk tanúi. E gyors fejlődésben komoly szerepe volt néhány volt szocialista illetve fejlődő országnak, amelyeknek technológiai  lemaradása a fejlett államokhoz képest  csökkent.  A leggyorsabban felzárkózó országok között említi a jelentés Chilét,  Magyarországot és Lengyelországot.

A Világbank jelentése szerint a fejlődő országok technológiai fejlődésük során általában már létező technológiákat vesznek át, és sok függ attól, mennyire sikeresen tudják e technológiákat beépíteni saját rendszerükbe, amit befolyásol a makrogazdasági környezet és a kormányzati intézkedések. Mindkét tényező  szerepet játszik a vállalkozók kockázatvállalási hajlandóságában. Sok függ továbbá az állampolgárok műszaki  képzettségétől – mennyire gyorsan képesek elsajátítani az új technológia használatát. 

Azokban az országokban, amelyek nyitottak a nemzetközi kereskedelemre és ösztönzik a működőtőke  (FDI)beáramlását, felgyorsult a technológiai fejlődés. A kereskedelmi akadályok lebontásával és a működőtőke áramlásának megkönnyítésével a feltörekvő országokban az elmúlt 15 évben az FDI GDP-hez mért aránya majdnem megduplázódott. Sok fejlődő országban a betelepülő cégek adják a kutatás-fejlesztés több mint 40 százalékát. Magyarországon ez az arány 60 százalék felett van – állapítja meg a Világbank jelentése.

A technológiai transzferek szabadabb áramlása kapcsán a tanulmány visszatér az agyelszívás problémájához.  Bár a feltörekvő országok diplomásainak 93 százaléka általában az anyaországban marad vagy visszatér, a "brain drain" így is komoly károkat okozhat, főleg a kis országokban. Ugyanakkor az is tény, hogy a hazájába visszatérő diplomás szerzett tapasztalataival nagy technológiai és gazdasági hasznot hozhat országának.

A technológiai transzferek pozitív hatásai között említi a Világbank a stabilabb makrogazdasági és politikai környezet kialakulását és a képzettség javulását is. A tehcnológia fejlődés hatására a legtöbb fejlődő országban javul a befektetési klíma: stabilabbá válik a gazdasági és politikai környezet. A medián infláció az 1990-es évek elején mért 20 százalékról 5 százalék alá csökkent, és az árfolyamingadozás több mint 50 százalékkal mérséklődött a feltörekvő térségben. A befektetési környezet javulásával ezekben a térségekben nőtt az egy főre jutó GDP  és csökkent a szegénységben élők száma.