Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Tömeg 1956 októberében a Köztársaság téri székház előtt. Megszabadultak a terhes emlékektől is © fszek.hu |
Az ugrásszerű növekedés a pártszékház eladására kötött opciós megállapodás 251 millió 231 ezer forint vételi opciós díjából eredt, amely az MSZP-t illette meg és az szabályszerűen megjelent a párt 2006. évi beszámolóban - állapította meg az ÁSZ.
Az összefoglalóban szerepel, hogy a 2006-ban meghiúsult szerződés miatt a szocialisták intézkedtek a székház nyilvános pályázattal történő eladásáról, amelynek alapján a kiírásban meghatározott 10 millió forint pályázati biztosítékot 2007-ben egy pályázó fizette be. A számvevőszék kitért arra, hogy az MSZP vevőként a biztosítékot befizető – a szerződésben jogelődként jelzett társaság – helyett az újonnan alakult ingatlanfejlesztő társasággal kötött szerződést.
A dokumentum szerint az adásvételi szerződés nemcsak a párt tulajdonában lévő székház eladását tartalmazta, hanem a Köztársaság tér 27. szám alatti, részvénytársasági tulajdonú ingatlan értékesítését is. Az együttes szerződéskötésre – az MSZP nyilatkozata szerint – a közös közmű rendszerre figyelemmel került sor.
Az ÁSZ törvényességi ellenőrzéséből kiderül, hogy a párt a vizsgált időszak éves gazdálkodási beszámolóit a párttörvényben előírt határidőn belül, meghatározott formában és tartalommal tette közzé. A 2005. évi beszámolót a szocialisták újra megjelentették, mivel egy belföldi magánszemély 3 millió 418 ezer forintos hozzájárulása nem volt nevesítve.
A számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy a 2005. évi módosított, illetve a 2006. évi beszámoló a szabályozásnak megfelelően és a főkönyvi kivonattal egyezően megbízható és valós képet adott a gazdálkodásról.
