Nokia telefon. Keletre térített fókusz © Nokia

A tekintélyes konzervatív napilap külön keretes írásban ismertette a magyarországi helyzetet, kiemelve: Magyarország a rendszerváltozás óta sikerrel csábította a külföldi vállalatokat. A magyar bruttó nemzeti termék több mint a felét időközben külföldi vállalatok állítják elő - írta az újság, hangsúlyozva: a németországi vállalatoknak ebben kiemelkedő szerepük van, a külföldi közvetlen beruházások egyharmadát német vállalatok hajtották végre.

A FAZ a legfontosabb magyarországi támogatási lehetőségek között említette az európai uniós alapok mellett a kis- és középvállalati beruházásokhoz kötött adókedvezményeket, valamint nagyberuházások támogatását a kormány egyedi döntései alapján. A Német-Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara adatai szerint az ilyen egyedi támogatásokra 2003 óta nyílik mód több mint 10 millió eurót meghaladó beruházások esetén. Ilyen esetekben – mint a lap írta – egyszeri, nem visszafizetendő támogatásról van szó, továbbá beruházási adókedvezményről, valamint képzési támogatásról.

Az újság a gazdasági minisztérium adataira hivatkozva a továbbiakban beszámolt arról, hogy 2004 és 2006 között összesen több mint három tucat nagyberuházás támogatására került sor. Az ezek révén létrejött munkahelyek száma 19 ezer volt, a beruházások összértéke pedig 640 millió forintot (2,6 milliárd eurót) tett ki.

Végül a FAZ ismertette az adókedvezmények különböző formáit, s utalt arra: mindezen túl különleges hitel- és egyéb különleges konstrukciókat is kínálnak a külföldi beruházóknak Magyarországon.

Hasonló – keretben elhelyezett – tudósításban ismertette az újság a romániai helyzetet is, „Románia – olcsó, de korrupt” címet adva a beszámolónak. Az újság utalt arra, hogy Romániában rendkívül erőteljes a gazdasági növekedés,s az elkövetkező két évben is hasonló ütem várható. A FAZ tudósított arról is, hogy Bukarest az EU-ba történt belépése óta jelentős korszerűsítési támogatásokhoz jutott, s 2008-ban pedig az uniótól mintegy 3 milliárd euróhoz jut.

A FAZ a beruházási döntések esetében a még mindig alacsony bérszintet meghatározónak nevezte, ugyanakkor hozzátetette: a legalacsonyabb bérek tekintetében már régóta nem Románia áll az első helyen. Az újság szerint különösen a külföldi beruházók számára korábban vonzó cipő- és textiliparban emelkedtek időközben a bérek olyan mértékben, hogy számos üzem Ukrajnába vagy a távol-keleti térségbe helyezte át telephelyét.

Románia legnagyobb problémái között a lap a hatalommal való visszaélést, a korrupciót, valamint az igazságszolgáltatás és a közigazgatás területén történő visszaéléseket említette.