December után ismét egyöntetűen vélekedtek az elemzők a Monetáris Tanács következő ülésének várható kimeneteléről: A felmérésben részt vett mind a 26 elemző arra számít, hogy hétfőn 7,5 százalék marad az alapkamat.

A jegybanki óvatosság okaként ugyanazokat a tényezőket jelölték meg elemzők, mint korábban: a szárnyaló élelmiszer- és energiaárak és a béremelkedések jelentette inflációs kockázatokat, illetve a nemzetközi piacokon nem múló bizonytalanságot, amely kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára, illetve a magyar állampapírokra és részvényekre.

A csütörtökön közzétett adatok szerint az egyszeri jutalmak nélkül számított bruttó bérek novemberben 8,5 százalékkal nőttek a privát szférában. Ez lassulást jelent az októberi 9,7 százalékról, és a keresleti oldali inflációs nyomás csökkenését is jelezheti. Az elemzők és jegybanki kommentárok szerint azonban a bérek oldalán sok még a bizonytalanság és az MNB-nek szüksége lenne 2008 első hónapjainak béradataira ahhoz, hogy tisztábban lássa, hogy teljesül-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott béremelési ajánlás.

Az éves infláció a legutóbbi adat szerint a múlt év utolsó hónapjában folytatta az emelkedést, a novemberi 7,1 százalékról 7,4 százalékra. „A legutóbbi (jegybanki) kommunikáció egyértelműen sugallta, hogy meg akarják nézni, a tényleges bérnövekedés összhangban van-e az ajánlással (januári-februári adatok), illetve kezdjen csökkenni a headline infláció, hogy hitelesebben lehessen (kamatot) csökkenteni,” – mondta Tóth Gyula, a Bank Austria bécsi elemzője.

Egyesek még mindig az infláció beragadásától tartanak

Az inflációs adatok és kilátások részleteit illetően az elemzők közt sem teljes az egyetértés: vannak elemzők, akik szerint az alaptrendek nem adnak okot aggodalomra, de van olyan elemző is, aki az infláció beragadásától tart a magyar központi bank által nem befolyásolható nemzetközi élelmiszerár-emelkedési trend miatt. Az utóbbi hónapok felmérései azonban rendre az inflációs konszenzusok emelkedését hozták.

Az MNB háromszázalékos középtávú inflációs céljával legközvetlenebbül összehasonlítható 2009-es éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzés a januári felmérésben 0,2 százalékponttal emelkedett tovább, 3,5 százalékra. Igaz, a 2009 decemberi éves inflációra vonatkozó adat (erre először adtak előrejelzést az elemzők) ennél alacsonyabb, 3,2 százalék.

Idén januárra 7 százalékos inflációt vár a piac (negyed százalékponttal magasabbat, mint egy hónapja). Az éves átlagos infláció idén a konszenzus szerint 5,55 százalék lesz, magasabb az egy hónapja várt 5,25 százaléknál, a decemberi infláció pedig 4,2 százalék (+15 bázispont).

Mivel az inflációs aggodalmak az elmúlt hónapban sem csökkentek, az elemzők későbbre tolták az első kamatcsökkentésre vonatkozó előrejelzéseiket.

Decemberben a többség még úgy vélte, ha januárban nem is, de az első negyedévben folytatódhat a monetáris lazítás. A legújabb felmérésben azonban a többség már inkább a második negyedévet valószínűsíti.

Ugyanakkor az egész évre összesen egy százalékpontnyi kamatcsökkentést vetít előre a konszenzus, 25 bázisponttal többet, mint egy hónapja és ugyanannyit, mint két hónapja. (Az ingadozás oka az elemzői minta változása lehetett.) Az inflációs várakozások emelkedése tehát egyelőre nem vezetett olyan várakozások megjelenéséhez, hogy az MNB lényegesen szigorítaná politikáját a korábban feltételezetthez képest, az elemzők szerint inkább kivár.

Az elemzők először adtak előrejelzést az államháztartás 2009 évi deficitjéről. Az Európai Unió ESA módszertana alapján számított hiány az elemzők szerint idén a GDP 4 százaléka lesz, tehát vélhetően teljesül idén a hiány további csökkentésének célja. (Tavaly 5,8 százalék körüli, 2006-ban 9,2 százalék volt a hiány.)

A deficitcsökkentés az új előrejelzések szerint a jövő évben lelassul: az elemzők konszenzusa 3,6 százalék, ami meghaladja a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos célt.

A gazdasági növekedést illetően ugyanakkor nem váltak optimistábbá az elemzők, bár előrejelzéseiket már kisebb mértékben csökkentették, mint az elmúlt hónapokban. A konszenzusok szerint az éves növekedés a múlt év utolsó negyedében 1,5 százalék lehetett (10 bázisponttal kevesebb az egy hónapja vártnál), 2008-ban 2,5 százalék (változatlan), 2009-ben pedig már valamivel gyorsabb, 3,1 százalék (-10 bázispont).

Az egyensúlyi mutatók javulása ellenére a konszenzus továbbra is 2014-re teszi az euró bevezetésének várható magyarországi bevezetését, de megjelent 2018-as vélemény is.