"Nem kívánok kacsákra nehézfegyverzettel lőni" - mondta a különböző adóelképzelésekről megjelent cikkekre reagálva.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által a legnagyobb adózók számára rendezett találkozón Veres János kijelentette, abban egyetértés van, hogy adócsökkentésre szükség van, de az adóterhelést csak az arányok és az adózási gyakorlat megváltoztatásával lehet csökkenteni. Nem lát azonban fedezetet a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) által 2009-től javasolt 10 százalékpontos járulékcsökkentésre.

Megjegyezte, hogy 1 százalékpontos járulékcsökkentés 80 milliárd forint bevételkieséssel járna. A gazdaság fejlődéséből adódóan 2009-ben reálisan 250 milliárd forintos mozgástérrel lehet kalkulálni Veres János szerint, ezt meghaladó forrást a meglévő kiadások csökkentésével vagy az adórendszer szabályainak megváltoztatásával lehet teremteni. Lehet nagyobb számokról is beszélni, de annak ára van, például az adókedvezmények, adómentességek szűkítése, átalakítása – tette hozzá.

A pénzügyminiszter a helyi iparűzési adóra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy "a mostani adómódosító javaslatok között van olyan, amelyik ezt a kérdést nem hagyja érintetlenül; nem oldja meg a problémát azonnal, de elindít egy változtatást".

A változtatás a miniszter szerint hosszú időt vesz igénybe, hiszen nagy összegről van szó: tavaly hipából mintegy 400 milliárd forint volt a bevételi terv, 2008-ban pedig már közelebb lesz az 500 milliárdhoz - mondta. Ezt utóbbi abból adódik, hogy az év elejétől Európai Uniós szabályozás miatt megszűntek az ilyen jellegű adókedvezmények.

Az amerikai cégek számára e támogatás megszűnése gondot okoz, ugyanis a számvitelük nem engedi meg elszámolni a hipát a könyvekben. A két ország között egy ideje tárgyalások folynak erről, s a miniszter reményei szerint néhány hónapon belül meg tudnak állapodni.

Arról a lehetőségről, hogy az önkormányzatok differenciálhassanak az adó kivetésekor, a miniszter elmondta, hogy eddig még nem találtak EU-konform megoldást, de keresik. Most jár le a korábbi kedvezmények ideje, ezért is növekszik 2008-ban a bevételi terv - tette hozzá.

A pénzügyminiszter pozitívan értékelte az eddig megtett utat az egyensúly megteremtése terén. Veres János szerint az elért eredmények miatt nőtt Magyarország iránt a bizalom, amelynek következtében olcsóbb lett az ország finanszírozása, így a költségvetést terhelő kamatkiadás is csökkent.

Nagy eredményként értékelte a pénzügyminiszter, hogy szélesedett az adófizetői kör, hiszen ez teremti meg annak az alapját és előfeltételeit, hogy Magyarországon valóban komolyan lehessen arról beszélni, hogy belátható időn belül többen kevesebb adót fizessenek.

Nagyon fontosnak tartotta fekete- és szürkegazdaság visszaszorításában elért eredményeket is. Előzetes számítások szerint mintegy 80 milliárd forintos többletbevétel származott ebből az előző évben – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A miniszter a tavalyi évről szólva egyebek mellett elmondta: a kiigazításnak néhány negatív következménye is volt, a gazdasági növekedés például 2007-ben 1,5-2 százalékra lassult. Ennek okát Veres János az államháztartás nagy rendszereinek érdemi átalakításában látja. Rámutatott: az államháztartás GDP-hez való hozzájárulása alacsonyabb lett, a reálgazdaság azonban 3,9 százalékkal magasabb GDP-t produkált tavaly - hangsúlyozta a miniszter.

A jövőre vonatkozóan Veres János elmondta, hogy egy ilyen korrekció megtörténte után, úgy gondolják, reális lehetőség van arra, hogy 2008-ban a magyar gazdaság a tavalyinál számottevően gyorsabb növekedést érjen el. A konvergenciaprogramban ez 2,8 százalékkal szerepel. Veres János szerint, mivel semmi olyan hatás nincs, amely a reálszférát az elmúlt évben elért növekedésében gátolhatná, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a tavalyi 3,9 százalékos növekedési ütemet 2008-ban is megismételje.

A pénzügyminiszter úgy látja, hogy Magyarország ismételten vissza fog térni arra a növekedési pályára, amelyet a korábbi években, illetve a kiigazítást megelőző időszakban produkált, azaz a 4 százalék körüli gazdasági növekedéshez.

A reálbéreket illetően Veres János elmondta: a tavalyi 4,8 százalékos reálbércsökkenés után idén már szolid reálbér növekedés lehetséges. A béremelésekkel kapcsolatos megállapodásokra hivatkozva a pénzügyi tárca vezetője szerint a versenyszférában az 1 százalék körüli reálbér-növekedéssel és a közszférában a reálbér szinten tartásával 0,6 százalékos reálbér-növekedés érhető el idén.

Az állam a gyorsabb növekedéshez két területen érdemben hozzá tud járulni maga is - jelentette ki Veres János. Egyrészt a döntéshozatal területén, annak elősegítésével, hogy az uniós források kellő gyorsasággal és hatékonysággal kerüljenek felhasználásra; másrészt a kiadások, a költségvetési hiány csökkentésével, aminek révén mérséklődik az állam hiteligénye, így a vállalkozások könnyebben juthatnak forrásokhoz. Nem kis összegről van szó, a hiány 2006 és 2009. között 2000 milliárd forinttal csökken - mondta a pénzügyminiszter.