A pénteken aláírt megállapodás értelmében a felek tárgyalni fognak egy egyezményről a Gazpromexport és a szerb gáztársaság, a Srbijagas között, amely szerint a tervezett Déli Áramlat gázvezetéket kiterjesztik Szerbia felé, az elágazást együtt építik meg és üzemeltetik, illetve gáztározót építenek a Vajdaságban, jelentette a Tanjug hírügynökség. Egyidejűleg jegyzőkönyvet írtak alá arról, mik az alapvető feltételek ahhoz, hogy a szerb NIS olajvállalat 51 százalékát a Gazprom olajrészlege, a Gazprom Neft szerezhesse meg. A hét elején még igen eltértek a két fél elképzelései a NIS-részesedés áráról. A pénteki megállapodás szerint erről is folytatják a megbeszéléseket.

Az aláírás előtt a szerb államfő hálás köszönetet mondott mindazért a segítségért, amit Oroszország adott a nemzetközi diplomáciában Koszovó elszakadásának megelőzésére. Az orosz Gazprom földgázipari vállalat garantálja, hogy évente 10 milliárd köbméter földgáz halad majd át Szerbia területén a tervezett Déli Áramlat vezetéken, mondta a szerb kormány egy meg nem nevezett illetékese korábban a Dow Jones hírügynökségnek. A Déli Áramlat vezetékrendszer teljes tervezett szállítókapacitása évi 30 milliárd köbméter.

A szerb kormány kedden hagyta jóvá a megállapodást, amely szerint a vezeték szerbiai részét a Gazprom és a szerb állami gáztársaság, a Srbijagas vegyesvállalata fogja megépíteni és kezelni. A közös vállalatban 51 százalékkal részesedik a Gazprom, 49 százalékkal a Srbijagas.

A megállapodás alapján folytatódnak a tárgyalások a Gazprom exportága, a Gazprom Export és a Srbijagas között arról is, hogy földalatti gáztározót építenek a vajdasági Szőlősudvarnokon (Banatski Dvor). A Gazprom évi 300 millió köbméter földgázt garantál a tározó számára, ezt később évi 850 millió köbméterre lehet emelni, mondta a szerb illetékes a hírügynökségnek.

A Gazprom olajipari leányvállalata, a Gazprom Neft és a szerb kormány pedig a szerb állami olajvállalat, a NIS eladásáról fog tovább tárgyalni, tette hozzá a meg nem nevezett nyilatkozó a hét elején Belgrádban. Azt mondta, hogy a szerb kormány még nem fogadta el a NIS 51 százalékára tett orosz ajánlatot, mert az ár még nagyon kérdéses. A Gazprom nem szabott határidőt a megbeszélésekre. A szerb sajtó szerint a Gazprom 600 millió eurót ígért a NIS-részesedésért - korábban 400 millió euró hírlett -, de a Gazpromnál ezt cáfolták. A Gazpromon kívül az osztrák OMV és a Mol Nyrt. is érdeklődik a NIS iránt.

Szerbia jelenleg csak Magyarországon keresztül kap földgázt. A Gazprom decemberben tett ajánlatot, egy csomagban a NIS-ajánlattal, a Déli Áramlat kiterjesztésére Szerbia felé is.

A Gazprom és az olasz Eni olajtársaság november 22-én Moszkvában megállapodást írt alá fele-fele arányú vegyesvállalat alapítására. Ez a közös vállalat lesz közvetlenül felelős az évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitásra tervezett Déli Áramlat vezeték üzemeltetéséért orosz földön és a tenger alatti szakaszon. Egyelőre piackutató munkát végez, és a megvalósíthatósági tanulmányokat készíti el.

A földgáz nagyobb részét a Gazprom adja majd, kisebb része az Eni oroszországi lelőhelyeiről származhat; ez utóbb lelőhelyek korábban a csődbe ment orosz YUKOS olajcégé voltak.

A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülő vezeték Novorosszijszk kikötőjétől 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonalra szólnak a jelenlegi tervek: vagy Görögországon át és ismét tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Románián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték folytatása. - Jelenleg úgy gondoljuk, hogy mindkét útvonalat megépítjük. Intenzív politikai diplomáciára van szükség sok országban - mondta a moszkvai aláíráskor az Eni vezérigazgatója, Paolo Scaroni, de akkor még szerbiai leágazásról nem volt szó.

Január 18-án aláírták a megállapodást arról, hogy fele-fele arányú orosz-bolgár vegyesvállalatot alakítanak a Déli Áramlat bulgáriai szakaszának építésére és kezelésére. A Déli Áramlat vezetéken 2013-ban indulhat meg a földgázszállítás Európába, a jelenlegi tervek szerint.