Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban. Jobb a klíma © commons.wikimedia.org

A német mutató 54,4 pontra nőtt a decemberi 53,6 pontról, miután októberben két éve a leglassúbb fejlődést jelezte az előző hónaphoz képest, de azóta hónapról hónapra javul. Franciaországban 53,9 pontra, tavaly május óta a legmagasabbra emelkedett a decemberi 53,8 pontról, amely tavaly június óta a legmagasabb volt. Olaszországban a mutató 50,8 pontra javult a decemberi 50,7 pontról, amely 2005. augusztus óta a legalacsonyabb volt.

Az euróövezeti feldolgozóipar beszerzőmenedzser-mutatója novemberre 52,8 pont, októberre 51,5 pont - 2005. augusztus óta a legalacsonyabb -, szeptemberre 53,2 pont - 22 havi mélyponton -, augusztusra 54,3 pont, júliusra 54,9 pont, júniusra 55,6 pont - négyhavi csúcs - volt. Májusra 55,0 pontra, tizenhat havi mélypontra csökkent az áprilisi és a márciusi, egyformán 55,4 pontról, amely tizennégy, illetve tizenöt havi mélypont volt. Márciusra 55,4 pont, tavaly februárra 55,6 pont, tavaly januárra 55,5 pont - tizenegy havi mélypont -, 2006. decemberre 56,5 pont volt.

A beszerzőmenedzser-mutató jobb a vártnál, megerősíti azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank (EKB) ezentúl sem csökkentheti alapkamatát, mindenekelőtt azért nem, mert szeptember óta a tizenkét havi infláció az EKB legföljebb 2 százalékos célja fölött van az euróövezetben, januárban 3,2 százalékra emelkedett, ez a leggyorsabb ütem a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. Így az EKB nem követheti az amerikai Fed példáját, amely az utóbbi hetekben rendkívüli méretű enyhítésekkel sietett az amerikai gazdaság segítségére. Az euróövezetben a pénzellátás továbbra is rekord közeli szinten van, és az EKB vezetői szerint a gazdasági növekedés várhatóan csak az úgynevezett inflációmentesen fenntartható ütemre lassul az idén, vagyis szerintük a GDP miatt nem kell aggódni.

Az EKB legutóbb tavaly június elején emelte alapkamatát, 2005. december óta nyolcadszor, ismét negyed százalékponttal 4,00 százalékra, azóta nem mozdult. Az EKB most 2,4-2,8 százalék között várja a GDP-növekedést az euróövezetben tavalyról, azaz 2007-ről. Szeptemberben 2,2-2,8 százalékot, júniusban 2,3-2,9 százalékot, márciusban 2,1-2,9 százalékot valószínűsített tavalyra. Az EKB szerint idén a gazdasági növekedés 1,5-2,5 százalék között várható, jövőre, 2009-re pedig 1,6-2,6 százalékos GDP-növekedést tart elképzelhetőnek. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. Az EKB szerint az évi átlagos infláció tavaly 2,0-2,2 százalékos lehetett, az idén, azaz 2008-ban 2,0-3,0 százalék között, 2009-ben 1,2-2,4 százalék között várható.

Az Európai Bizottság, a novemberben megjelent őszi előrejelzése szerint, most ismét 2,6 százalékos gazdasági növekedésre számít az euróövezetben a tavalyról. Szeptember elején 2,5 százalékot, május elején 2,6 százalékot, februárban 2,4 százalékot, 2006. novemberben 2,1 százalékot jósolt tavalyra, azaz 2007-re. Az idénre szóló előrejelzését ellenben csökkentette, 2,2 százalékra a tavaly májusban jósolt 2,5 százalékról.

Tavaly, azaz 2007-ben az euróövezetben a GDP-növekedést továbbra is főleg a belső kereslet táplálta, habár a vállalatok béririgysége miatt nem a fogyasztói kereslet, inkább az export növekedésére számító, rekord ütemű pénzellátással ösztönzött beruházási kereslet. Így az inflációt is ez utóbbi és az energiaárak emelkedése gyorsította tavaly. A lakossági fogyasztás ugyan az euróövezeti GDP-nek, keresleti oldalon, több mint a felét teszi ki, de a változása szemlátomást nem is befolyásolja a gazdasági növekedést az euróövezetben: a tavalyi első negyedben 1,4 százalékkal, a másodikban és a harmadikban 1,6-1,6 százalékkal volt több az euróövezet átlagában a lakossági fogyasztás az egy évvel korábbinál, messze elmaradva a 2006-os utolsó negyedévi, igen szerény 2,1 százalékos éves ütemtől is.

Eközben az euróövezetben a GDP a 2006-os utolsó negyedben és a tavalyi első negyedben 3,2-3,2 százalékkal, a tavalyi második negyedben 2,5 százalékkal, a harmadikban 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, jeléül annak, hogy a "nem elsőrendű válság" – amelynek közvetlen hatásai lényegében a bankközi piacra korlátozódtak – a harmadik negyedben még nem viselte meg különösebben az euróövezeti gazdaságokat. A beruházások üteme és különösen az export – némi lassulás után a második negyedben – a harmadik negyedévben újra gyorsult.

Az euróövezeti GDP-növekedést továbbra is a keresleti oldal közel negyedét kitevő beruházások vezérlik, az év végén még továbbra is rekord szintű hitelellátásból. Az első félév végére - az EKB addigi kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához, azzal együtt, hogy export bővülése is lassult, de a harmadik negyedben ismét számottevően gyorsult az ütem, főleg az export növekedésében: ez gyorsította a GDP-növekedés ütemét is a harmadik negyedben.

Az euróövezetben 2006-ban egész évben átlagosan 2,8 százalékos – hatéves rekord – ütemű volt a gazdasági növekedés.