Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Közleményükben azt írták: a zsarolás fókuszában álló Bankcenter irodaházzal kapcsolatos ügyletet a kilencvenes évek végén külső szakértők és az APEH vizsgálta, azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta és a vizsgálatot lezárta.
Csányi Sándort három ember zsarolta meg még tavaly év végén: hivatali elektronikus postafiókjára tavaly novemberben és decemberben összesen három alkalommal fenyegető tartalmú levelek érkeztek. Ezekben 50 millió euró (12,5 milliárd forint) megfizetését követelték azért, hogy "az e-mail mellékletét képező – egy nagy értékű ingatlan adás-vételével kapcsolatosan egy másik nyomozószerv által készített – iratokat ne hozzák nyilvánosságra". Csányi Sándor azonnal feljelentést tett.
Az ügy három gyanúsítottját a Pesti Központi Kerületi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Az MTI szerdai értesülése szerint az egyik gyanúsított az APEH akkori elnökének informatikai tanácsadója volt, 1999 áprilisa és 2000 októbere között. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a zsaroláshoz.
Az APEH-nél 2002 végén vizsgálatot folytattak, és 2002. novemberben Király László György, az adóhivatal akkori elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakáján adatokat módosítottak vagy töröltek volna a hivatal számítógépes rendszerében.
Közölte ugyanakkor, hogy a vizsgálat során fény derült arra: 1999 májusától egy elnöki tanácsadó 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait kérdezte le az adóhivatal rendszeréből, és ezekben az esetekben felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés. A 386 megfigyeltből 187 magánszemély, 199 gazdasági társaság volt.
