Vasárnap bejelentjük az egyszintű adó bevezetésének menetrendjét – mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken rádiónyilatkozatban. A legvalószínűbb, hogy 2010-ben már csak egy kulcs lesz, a legrosszabb esetben 2011-re kell halasztani a bevezetést - tette hozzá.

Lengyelországban a sávos jövedelemadó-rendszer három kulcsa jelenleg 19 százalékos, 30 százalékos és 40 százalékos. A terv részleteiről hivatalosan még nem tudni semmit, de bennfentesek szerint az egységes kulcs 17 százalékos lesz, a tényleges személyi jövedelemadó-teher pedig 13 százalékosnak ígérkezik családtámogató kedvezmények és adómentes jövedelemhatár bevezetése miatt, írták hírügynökségek.

Az egységes jövedelemadó a tavaly októberi választásokon győztes Polgári Platform programjának egyik sarkköve, de más pártoknál még nem talált támogatásra. Jacek Rostowski pénzügyminiszter pénteken a maga részéről úgy nyilatkozott, hogy az adócsökkentés nélkülözhetetlen a gyors gazdasági növekedés fenntartásához.

Egykulcsos rendszer a világban

A világ 202 önálló országa illetve adóhatósága közül 21-ben van egységes, egykulcsos személyi jövedelemadó, és ezek közül 17 - Bulgária, Albánia, Csehország, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgízia, Lettország, Litvánia, Macedónia, Mongólia, Montenegró, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna - egykori szocialista ország, amelyek az utóbbi években tértek át erre módszerre, utoljára Csehország éppen az idén.

A volt szocialista országokban a reform egyik fő érve az volt, hogy miközben a bérek emelkednek, az országok mégis megtarthassák a költségelőnyt a külföldi beruházók számára Nyugat-Európához képest. Az egységes adórendszereket a különböző országokban nehéz egybevetni, mert a kedvezmények eltérőek. Az egységes adó egészében rendszerint adócsökkentést jelent a korábbi szisztémához képest, de nem ritka az sem hogy az új rendszerben a kisebb jövedelműek adóterhe megnő abszolút értékben, mert az egységes kulcs magasabb, mint a korábbi legkisebb kulcs; pontosan ez történik az idén Csehországban.

Ezzel együtt csaknem általános tapasztalat, hogy az egyszerűbb rendszer, a kevesebb kivétel és a többség számára csökkenő adó miatt kisebb az ösztönzés és a lehetőség az adóelkerülésre, a beszedés hatékonysága nő, és az érintett országokban gyors gazdasági növekedés miatt is - amiben az adókönnyítésnek szintén szerepe van - a költségvetések személyi jövedelemadó-bevétele növekszik.

Ennek iskolapéldája gyanánt idézik Oroszországot, ahol a 13 százalékos egységes kulcs 2001-es bevezetése után az első évben 25,2 százalékkal, a másodikban 24,6 százalékkal, és még a harmadik évben is 15,2 százalékkal nőtt a költségvetés bevétele a személyi jövedelemadóból reálértéken. Ebben persze az is segített, hogy éppen azóta erősen felgyorsult az orosz gazdasági növekedés mindenekelőtt az energiaexport drágulása miatt, rohamosan emelkedtek a bérek, másfelől kegyetlenül megszigorították az adóellenőrzést - a közgazdaság-tudomány még adós annak kimutatásával, hogy az egységes kulcs, illetve a többi tényező mekkora szerepet játszott az orosz adóbevétel rohamos gyarapodásában.

Az egységes adó elleni érvek között a legfőbb az, hogy igazságtalan, amennyiben a dolog természetéből adódóan a nagyobb jövedelműeknek kedvez, és ezzel rombolja a társadalmi szolidaritást.