Tetszett a cikk?

Az MDF adóamnesztiával és a már emlegetett egykulcsos adó ötletével fűszerezett adóreform-javaslatot dobott be. Az adócsomagtól egyebek mellett gazdasági növekedést, kifehéredést, foglalkoztatásnövekedést és államháztartási pluszbevételeket remélnek. Valóban lehet-e ennyi mindent várni az egykulcsos adótól és társaitól? Utánanéztünk, reálisak-e az elvárások.

Adózásról bővebben
A környező országok adórendszeréről és az adózásról bővebben az Adózónán olvashat.
Az adórendszert kétségtelenül át kell alakítani, s ez egyre nagyobb nyomásként jelentkezik. A reformkényszer pedig a politika színterén is egyre jobb táptalajnak bizonyul az újabb adócsökkentési javaslatoknak. Az MDF elő is állt egy konkrétnak látszó programmal, amely négy pillérre épül: az egyszeri adóamnesztiára, az egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadó és a háromkulcsos áfa bevezetésére, valamint az örökösödési adó eltörlésére.

Számokban kifejezve a párt állítása szerint a javaslatuk 815 milliárd forint pluszbevételt hozna az államháztartásnak, a Pénzügyminisztérium viszont 1367 milliárd forintos bevételkieséssel számolt.

Az MDF az adócsomaghoz elég ambiciózus reményeket is fűz. A várt hatások között említi a több adófizetőt, a rövid távon növekvő költségvetési adóbevételeket, a foglalkoztatottság növelését és a munkanélküliség csökkenését, a beruházások és a gazdasági növekedés elősegítését, a kifehéredést, a középosztály megerősödését, a szegények felemelkedését, az igazságos közteherviselést és a kényszervállalkozások megszűnését.

Ezek az érvek több nemzetközi tapasztalatokra épülő tanulmány és a közelmúltban elhangzott szakmai vélemény alapján is inkább megalapozatlannak tűnnek.

A javaslat pozitívumairól Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adóigazgatója, az APEH volt alelnöke így összegezte véleményét: az MDF adójavaslata elég amatőr, de pozitívumként hozható fel mellette, hogy rendszerben gondolkodik, és hogy végre egy asztalhoz hozta össze az öt pártot.

Az egy kulcs tényleg egy kulcs?

Az MDF az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan megszüntetné a különböző szja-kedvezményeket, illetve a minimálbér adómentességét. De hogy a legszegényebbeket ne érje hátrányosan az új rendszer, létrehoznának egy úgynevezett virtuális 0 kulcsot, amely havi 60 ezer forintig adómentességet biztosítana mindenkinek, és a 18 százalékos adót csak az e fölötti jövedelmek után vonnák.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a jelenlegi rendszerben sem mondható már, hogy a minimálbér adómentes, hiszen a 63 ezer forint feletti rész után 1080 forint adót kell fizetni havonta. Az APEH volt alelnöke ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez a rendszer rosszabb, mint a mostani adójóváírás, mert mindenkinek járna. Vagyis tulajdonképpen kiszélesítené az adóelkerülést, ugyanis a nem munkaviszonyban lévőknél is érdemes lenne erre játszani.

Emellett, bár az MDF egykulcsos adóról beszél, a szakértő korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan most is megjegyezte, hogy „vegytiszta” egykulcsos adórendszer nincs, így ez a javaslat sem az.

Méltányosság

Az MDF úgy gondolja, hogy az egykulcsos adó méltányos, mert elismeri a több munkát és az azért járó több jövedelmet, valamint visszautasítja azt a „téveszmét”, miszerint az egykulcsos adórendszer a gazdagoknak kedvezne. Ám nemcsak nagy pártok politikusai, hanem neves közgazdászok és adószakértők is ezt a „téveszmét” vallják - köztük Vámosi-Nagy Szabolcs, aki nem tartja méltányosnak ezt a rendszert, mert a legalacsonyabb jövedelmű rétegre semmit, a középrétegre súlyosabb, míg a magas jövedelműekre alacsonyabb terhet ró.

Adóamnesztia: túlzott remények (Oldaltörés)


Görög reform és amnesztiák
A 90-es évek elején és közepén végrehajtott görög bevételi kiigazítás az adóalapot szélesítő reformok mintapéldája: az adóbevételek számottevő emelkedését a jövedelemadó-kulcsok csökkenése mellett sikerült elérni. Az adóreform hatására a GDP-arányos adó- és járulékbevételek 10 százalékponttal (27-ről 37-re), a GDP-arányos direkt adók 4,4-ről 8,5 százalékra emelkedtek. A kétségtelen javulás mellett azonban a 90-es évek elejétől minden évben számos adóváltozás történt, így egy átfogó reform helyett az adóváltozások kis részletekben, apránként történtek, sokszor egymásnak ellentmondóan és rövid távra, ami összességében inkább növelte az adórendszer átláthatatlanságát és bonyolultságát, nem csökkentette az adóbeszedés költségeit, és mindezzel összefüggésben jelentős maradt az adóelkerülés gyakorlata is. A megoldatlan problémák és a jelentős adóelkerülés miatt Görögország továbbra is az örökös adóreformok országa maradt, ráadásul a rendszeres időközönként meghirdetett adóamnesztiák negatív hatást gyakorolnak az adómorálra.
A javaslatának másik pilléreként megjelölt adóamnesztiához is nagy reményeket fűzne az MDF. Lehet, hogy sokaknak jól jönne, ám sem az MNB egyik korábban kiadott, adóelkerülésről szóló műhelytanulmánya, sem szakértőnk nem osztja ezt az optimizmust. Az Ernst and Young adóigazgatója morálisan elvetendőnek tartaná, és alapvetően nem támogatná az amnesztiát, mert úgy véli, hiába mondja ki az MDF, hogy egyszeri alkalomról van szó, ezek után már számolnának vele az emberek. Példaként Olaszországot említette, ahol három-négy évente van adóamnesztia és alig hoz valami bevételt, ugyanakkor a házipénztár „adóamnesztiájának” eredményeként 10 milliárd forint adót vallottak be 5 évre.

Az MDF minimum 75 milliárd forint bevételt remélne ettől az intézkedéstől, ugyanis azzal számol, hogy a külföldre menekített pénzeket az adóamnesztia hallatán hazautalnák. Vámosi-Nagy szerint azonban nem lehet tudni, érdemlegesen meg sem lehet becsülni, mennyi pénz van külföldön. 

Az MNB tanulmánya nemzetközi tapasztalatokra (például Görögország) hivatkozva szintén számol azzal, hogy az adóamnesztia ronthatja az adómorált, és megismétlődésének esélye a jövőbeli befizetési hajlandóságot is csökkentheti. Az adómorált és ezen keresztül a járulékfizetési hajlandóságot a tanulmány szerint sokkal inkább javíthatná a nyugdíjrendszerbe vetett bizalom erősítése, valamint a helyi önkormányzatok szintjére történő bevétel-átcsoportosítás (helyi adó, térítési díj), amennyiben mindez a helyi szolgáltatások „ellenértékeként” jelenik meg.

Az MDF önkéntes vagyonbevallást is megjelöl az adóamnesztia-program részeként. Csakhogy ez a kifejezés szakmailag nem értelmezhető – jegyezte meg az Ernst and Young adóigazgatója. Kötelező vagyonbevallás ugyanis nem rendelhető el, mert ezt 1994-ben alkotmányellenessé nyilvánította az Alkotmánybíróság. Az önkéntes bevalláshoz viszont nem fűződik érdeke az adózónak.

A három kulcsos áfa még jó is lehet

A három kulcsos áfa bevezetését harmadik pillérként jelöli meg az MDF. Ez a javaslat amellett, hogy valóban hozhat bevételt, ahhoz is jó eszköznek látszana, hogy az árak adóterheit növeljék, a jövedelmekét pedig csökkentsék. Ha az áfában akarnak behozni olyan bevételkiesést, amit az szja-ban lecsípnek, akkor van értelme – hangsúlyozta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Az egykulcsos adó mítosza - nemzetközi példák (Oldaltörés)

A lengyel egykulcsos - csak fokozatosan
Lengyelország is az egykulcsos, lineáris adórendszer bevezetése felé tart, de ott sem azonnal és egy lépésben valósítják ezt meg. Jan Vincent Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a lengyel kormány az adócsökkentésre az államháztartási hiány, az államadósság és az újraelosztás mértékének csökkentése mellett a gyors gazdasági növekedés előnyeit szeretné kihasználni. Vagyis az adócsökkentési folyamatot szigorú fiskális fegyelem mellett valósítják meg. Lengyelországban 2007-2008-ban a GDP 1,5 százalékának megfelelő szja-csökkentést hajtanak végre. Jövőre a tervek szerint a jelenlegi 19-30-40 százalékos szja-kulcsok közül a középsőt megszüntetik, a 19-et 18-ra, a 40-et pedig 32 százalékra csökkentik. Ezt a módosítást a kormánypártok és az ellenzék is megszavazta – jegyezte meg Rostowski. Lengyelországban lineáris átalányadót a kormány szándékai szerint csak 2010-11 környékén szeretnének bevezetni; ennek feltételeként jelölte meg Rostowski a gazdasági növekedés mértékét és a közkiadások reformját.
Bár az egykulcsos adót régiónkban úgyszólván minden ország bevezette, és első hallásra nagyon vonzó megoldásnak tűnik, arról ismételten nem sok szó esik, hogy milyen áron lehetne bevezetni egy ilyen rendszert, és valóban meghozza-e a várva várt „kánaánt”, vagyis az egyszerűsödést, a gazdasági kifehéredést és az élénkítést.

Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora, Békesi László és Kupa Mihály volt pénzügyminiszterek különböző szakmai fórumokon hangsúlyozták, hogy az adórendszer átalakítása szükséges, de az adócsökkentés önmagában nem elég a gazdaság élénkítésére. Az oly sokszor emlegetett Szlovákiában sem az egykulcsos rendszer bevezetése hozta a gazdasági eredményeket – állítja Vámosi-Nagy Szabolcs –, hanem az, hogy egyúttal keményen visszafogták a szociális kiadásokat. Többek között megfelezték a munkanélküli segélyt, nem vezették be a gyest és a gyedet. Az adószintet eleve jelentősen mérsékelték, jelenleg GDP arányosan 6 százalékponttal alacsonyabb az övék a magyarországinál. S azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg Magyarországon évi 1800 euró az egy főre vetített szociális juttatás, addig Szlovákiában 1000 – tette hozzá.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2007 szeptemberi jelentésében több – az MDF által is felvázolt – mítoszt is megcáfol. Az elemzés szerint az egykulcsos adórendszer hatását vizsgáló elméleti érvek, valamint a közép- és kelet-európai országokra vonatkozó tapasztalati jelentések vegyes eredményeket mutatnak, az egyszerűség magasabb fokára vonatkozó várakozások nem mindig teljesültek – olvasható a jelentésben. A munka, a beruházások és az újítások ösztönzőit illetően a balti országokra, Grúziára, Romániára, Oroszországra, Szlovákiára és Ukrajnára vonatkozó vizsgálatok nem szolgáltatnak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az egykulcsos adók valóban a várt kedvező következményekkel járnak.

A tanulmány készítői a fokozott munkaösztönzőkre sem találtak bizonyítékot, legalábbis Oroszország esetében nem. Bár jelentések nem utalnak az adóbevételek drámai romlására, nincs világos bizonyíték arra sem, hogy az egykulcsos adók bevezetése önfinanszírozó volt – állapítja meg az EKB. A legtöbb országban az egykulcsos adó bevezetését jelentős szerkezeti reformok kísérték, amelyek megnehezítik az átalányadóknak a makrogazdasági eredményekre és az adóbevételekre gyakorolt hatásának elkülönítését.


Szabó Zsuzsanna

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Bokros: 2010 előtt nem lesz érezhető gazdasági növekedés

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter szerint most már kimondható, hogy egy évtized elveszett, érdemi gazdasági növekedést 2010 előtt akkor sem lehetne elérni, ha bármely kormány most rögtön nekilátna a reformoknak. Politikai konszenzus kellene. Varga Mihály, volt pénzügyminiszter szerint az euró céldátumának kitűzése konszezusteremtő lehetne – hangzott el a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Európai Központjának szervezésében tartott Pénzügyi Csúcstalálkozón.

Szabó Zsuzsanna Gazdaság

Adóreform: igenis van mozgástér

Az adóreform nem csodaszer, önmagában nem dinamizálja a gazdaságot, de a társadalom érdekében és nem ellenében kell megvalósítani – jelentette ki Békesi László volt pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Reformműhely rendezvényén. Hasonló véleményen volt Kupa Mihály volt pénzügyminiszter és Csaba László akadémikus is. Az előadók szerint az adórendszer átalakítására lehet nagyobb mozgásteret teremteni.

hvg.hu Gazdaság

Aránytalan adóterhelés, nagyüzemi adócsalás

A jövedelemadó bevallások és az áfabefizetés adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy az adóelkerülés miatt a GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el Magyarországon. Ez nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek tekinthető – állapítja meg az Magyar Nemzeti Bank egyik műhelytanulmányából.

MTI Gazdaság

Katona: legyen törvény az MDF programjából

A Magyar Demokrata Fórumnak a lehető leghamarabb be kell nyújtania a Nemzeti Adószabadság Program alapján kidolgozott törvényjavaslatát az Országgyűlésnek - mondta Katona Kálmán, az MDF Országos Választmányának (OV) elnöke.

Vállalkozás

Egykulcsos adózás a kelet-európai trend

A kelet-európai uniós tagországok közül a jövő évtől már csak három - Lengyelország, Szlovénia és Magyarország - alkalmazza a hagyományos, jövedelemsávhoz kötött, többkulcsos személyi jövedelemadózást (szja).

MTI Világ

Egykulcsos adó és kevesebb kedvezmény Csehországban

A cseh parlament alsóháza, a képviselőház kedden megszavazta a hivatalos néven a "közkiadások stabilizációjára irányuló intézkedéseket", amelyek célja megállítani az államháztartási hiány növekedését és megteremteni a feltételeket az euró bevezetéséhez.

Gazdaság

Kovács Árpád a gazdaságról: a reform nem egyenlő a kísérlettel

Az állami támogatások mértékét tekintve éllovasok vagyunk, évente 1500 milliárd forintot fordítunk gazdaságfeljlesztésre, ennek ellenére leszakadunk. A bizonytalanság miatt dráguló hiteleken keresztül pedig újabb százmilliárdos terheket veszünk a nyakunkba. Kovács Árpáddal, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével beszélgettünk a jelenlegi gazdasági nehézségek hátteréről, és arról, hogy mi jöhet még?

Szabó Zsuzsanna Gazdaság

Halál az evára?

Egy nemrégiben kiadott MNB-műhelytanulmány szerint az adóelkerülés miatt a magyar GDP negyedének-harmadának megfelelő adóalap tűnik el évente. A tanulmány szerint az adófizetési morálon az adócsökkentés nem segít. A hvg.hu által megkérdezett szakértők egyike az élőmunka terheinek csökkentésében látná a megoldást. Az evát viszont a tanulmány készítői és adószakértők is megszüntetnék.