Az Egyesült Államok és az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása minden bizonnyal kihat majd a volt szocialista országokra, főként a magas államháztartási és fizetési mérleg hiánnyal rendelkezőkre. Ugyanakkor azonban Lengyelország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság, a térség három legjobban teljesítő országa jól ellenáll: gyors növekedési ütemük, viszonylag alacsony munkaerőköltségeik vonzóvá teszik őket a portfolió befektetők és a zöldmezős beruházók előtt, emellett ezek az országok az Európai Unió milliárd eurónyi nagyságrendű forrásaihoz is hozzájutnak – ezek révén közelíthetnek az unió fejlettebb tagországaihoz.

Ezekben az országokban a hazai kereslet szintén ösztönzi a növekedést anélkül, hogy kiváltaná a hitelpiac megingását. Bővülő kivitelük fő célpontját, az eurózónát a jelek szerint eddig elkerülte az amerikai lassulás a maga teljes hatásában. Tehát – mint Neil Shearing, a Capital Economics közgazdásza fogalmaz: "a feltörekvő Európa minden korábbinál jobban ellenáll a globális lassulás hatásának."

Az Egyesült Államok gazdasága öt év óta a leglassúbb ütemre vált – derül ki a Reuters e heti szakértői felméréséből. Az Európai Unióban pedig a növekedési ütem az idén 1,7 százalékot ér majd el, és lassulni fognak Közép-Európa legnagyobb gazdaságai is, de azért Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban az idén és jövőre is a növekedési ütem megközelíti majd az 5 százalékot.

A pénzügyi zavarok hatása várhatóan korlátozott lesz az ingatlanok iránti erőteljes keresletnek köszönhetően. Ez utóbbit a bővülő foglalkoztatás és a növekvő bérek is táplálják - értékelte a bizottság Lengyelországról adott jelentésében. "A cseh gazdaság érintettsége várhatóan kisebb lesz, mivel az ország bankszektora a kiskereskedelemre koncentrál és a háztartások eladósodottsága is alacsonyabb szintű" – olvasható.

Szlovákia, amely eurómilliárdokat vonzott, nagyipari központtá vált. Az 5,4 millió lakosú ország az első helyen áll a világ egy főre jutó autógyártásában, és tavaly a GDP 10,6 százalékkal bővült. Bár szomszédaihoz képest Szlovákia is lassabban fejlődik az idén, 2008-ban azért valószínűleg 7 százalékot ér el a növekedési ütem.

Lengyelország várhatóan 50 milliárd euró külföldi befektetéshez jut 2008 és 2010 között, emellett az európai alapokból 63 milliárd eurót vesz fel. Az ország exportja ez év első negyedében 29 százalékkal bővült az erős zloty ellenére is.

A magyarországi növekedés ezzel szemben az előrejelzések szerint gyenge lesz azután, hogy a kormányzat az elmúlt években az EU-n belül a legnagyobb államháztartási hiányt halmozta fel – mondják az elemzők.

A Reuters ugyanerre a következtetésre jut a befektetések és a lakossági fogyasztás értékelésekor is. A fogyasztói kilátások rosszak Nyugat-Európában, a lengyel és a szlovák kiskereskedelem viszont 15,7, illetve 16,6 százalékkal bővült februárban, szemben a németországi 1,1 százalékos növekedéssel.

A Reuters megemlíti, hogy az országok sora kamatemeléssel akart megbirkózni a globális inflációval, de az elemzők szerint az erősödő bérigények felhajtják a fogyasztói árakat, és ez kockázatot jelent. A valuták azonban tartósan drágulnak: a zloty az idén több mint 11 százalékkal erősödött, a szlovák korona drágulása pedig 4 százalékos volt. "Ha a válság kirobban az eurózónában, az nyilvánvalóan negatív hatást fejt ki ezekre a valutákra, az országok azonban erőteljes hazai kereslet miatt biztos befektetésnek ígérkeznek" – értékeli a Credit Agricole vezető elemzője.

Ugyanakkor a tekintélyes külső deficittel rendelkező országok – a Reuters a balti országokat, Bulgáriát és Romániát említi -, nehezebb idők elé néznek. Az unió bizottsága szerint a lettországi növekedés a 2007. évi 10,3 százalékról 4,5 százalékra lassul az idén, de nincs olyan ország, amely ellen tudna állni, ha tartós lenne a globális visszaesés. Ez még Csehországra, Lengyelországra és Szlovákiára is igaz, amelyek "képesek saját növekedésük feltételeinek megteremtésére, de a visszaesés annál erősebben fogja érinteni őket, minél tovább tart majd " – közölte a Fitch hitelminősítő egyik elemzője.