A koalíción belüli viták mellett a Gyurcsány-kormánnyal az a legnagyobb probléma, hogy nem magyarázta el kellőképpen a közvéleménynek, miért is van szükség a reformokra – idézi az IHT berlini tudósítója Richter Sándort, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) közgazdászát, aki szerint minél később indulnak meg a valódi reformok, annál inkább a közvélemény ellenállásába fognak ütközni, "ha egyszer egy új kormány komolyan nekiáll a beteg egészségügyi és nyugdíjrendszer átalakításának".

Az IHT – a The New York Times című liberális lap európai kiadása – szerint, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott többi kelet-európai országhoz hasonlóan, feltehetően a népességfogyás a legsúlyosabb probléma a mai Magyarországon. A varsói Szociális és Gazdasági Kutatóközpont tanulmánya alapján a lap azt hangsúlyozza, hogy az EU új tagállamaiban 2015-re 12 százalékkal fog csökkeni a lakosság az elvándorlás és a születések számának csökkenése miatt. Emiatt az egészségügyi szektor óriási nyomás alá fog kerülni – mutat rá az IHT.

A lengyel tanulmányból a lap kiemeli, hogy 2020 utánra az előrejelzések azt mutatják, Magyarországon és Észtországban lesz a legmagasabb a nemzeti össztermék százalékában kifejezett költségvetési hiány: 3,4 százalékos.

Az IHT szerint a koalíció felbomlását követően Gyurcsány Ferenc a hatalomban maradásért küzd az elkövetkező két évre, s a lap elemzőkre hivatkozva úgy véli, hogy kisebbségi kormánya – amely programjának középpontjába a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést állította – "erősen húzódozni fog a reformok folytatásától, hiszen szembe kell néznie a saját pártján belüli ellenzékkel is, amelynek mostantól az előre hozott választásokkal is számolnia kell". Richter Sándor nem hisz abban, hogy a miniszterelnök bármilyen jelentős intézkedést hozhat, annak ellenére sem, hogy a reformok lényegesek.

Az átalakult kormányból – kommentár nélkül – Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési minisztert és Székely Tamás egészségügyi minisztert említette meg külön a lap, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi rendszerben megindult változások vezettek a koalíció felbomlásához, egyben a szocialisták és a szabaddemokraták népszerűségvesztéséhez is.

Az IHT hangsúlyozza, hogy miközben az Európai Unió nyomására beindított konvergenciaprogrammal Gyurcsány megnyerte a befektetők és a pénzügyi piacok támogatását, teljesen elvesztette a közvéleményét.

Hasonlóan vélekedik a legjelentősebb francia gazdasági napilap, a Les Échos müncheni tudósítója is. Gyurcsány lefaragta az állami kiadásokat és emelte az adókat, hogy a 2006. évi 9,2 százalékos deficitet idén 4 százalékra csökkenthesse.

De az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásai alapján Magyarországnak "még messzebb kellene mennie", mert a GDP 38,5 százalékát jelentő adók és az egészségügyi kiadások nagyon magasak – fogalmaz a lap, amely szerint "a lakosság elöregedése olyan drasztikus nyugdíjreformot kívánna, amelynek elindításával haboznak a szocialisták". Ezenkívül a foglalkoztatás is aggasztó a lap szerint, mert a lakosság közel fele képzetlen, a 6,4 millió munkaképes magyarból csak 3,6 milliónak van állása.

A Les Échos szerint kétséges, hogy az MSZP ígérete ellenére a koalíció felbomlása nem jelenti-e a reformok végét. A "megváltás" Brüsszelből jöhet, ugyanis Veres János pénzügyminiszter úgy becsüli, hogy az európai támogatásoknak köszönhetően a növekedés a tavalyi 1,3 után idén 2,4 százalékos lesz, de a mentőöv ellenére a szocialistáknak tovább kellene csökkenteniük a költségvetési kiadásokat – írta a Les Échos.