Az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző központja – a 21 oldalas tanulmányban azt írja: "vészes ütemben fogy" a fejlett világ képzett szakemberállománya, ahogy a háború után született nemzedék lassan nyugállományba vonul, és a születési ráták "drámaian csökkennek".

Az EIU előrejelzése szerint az amerikai gazdaságban 2010-ben már 5,6 millió magasan képzett szakember fog hiányozni, Németországban pedig egyre inkább gyakorlattá válik a már nyugdíjas egykori alkalmazottak visszahívása. A probléma gyökere kettős: a népesség öregedése, illetve az idősödő korosztály gazdagodása.

A londoni gazdaságkutató központnak a német Siemens ipari csoport tehetségkutató igazgatója azt mondta: az idősebb alkalmazotti állomány jobban áll anyagilag, mint bármely más demográfiai csoport, és ezek az emberek egyszerűen "fogják magukat, és távoznak, hogy élvezzék az életet".

A vizsgálatba bevont 944 vállalatvezető 56 százaléka azt válaszolta, hogy kénytelen külföldön szakképzett munkaerő után nézni. Az amerikai és japán cégek elsősorban Kelet- és Délkelet-Ázsiában toboroznak, a brit és a francia vállalatok Kelet-Európában.

A jelentés szerint azonban most már ezeket a tehetségforrásokat sem könnyű megcsapolni, miután a felzárkózó világban is egyre jobbak az életkörülmények és a munkalehetőségek.

Az EIU felmérése szerint csak tavaly, és csak Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból 40 ezer indiai információ-technológiai szakértő tért haza, hogy otthon vállaljon munkát.

Az ázsiai fejlődő térség gyors életszínvonal-emelkedésére és ennek következményeire – gyökeresen más összefüggésben – már korábban is felhívták a figyelmet londoni elemző házak.

A Királyi Külügyi Intézet – londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House – által április végén kiadott átfogó elemzés szerint az elmúlt három évben 83 százalékkal szökött fel a globális élelmiszer-árszint. Ennek különösen fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint Kína és India, ami az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta, állt a londoni elemző központ minapi tanulmányában.