Jöhet a szlovák euró

Tovább a részletekhez.

Tíz vizsgált ország (Magyarország, Szlovákia, Svédország, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Bulgária, Románia) közül Brüsszel egyedül Szlovákiát minősítette alkalmasnak az euró bevezetésére. Joaquín Almunia pénzügyi biztos ezzel együtt jelezte, hogy valamennyien jól haladnak az euró bevezetése felé. Felkérte mindegyiküket arra, hogy folytassák és javítsák erőfeszítéseiket.

És mikor jövünk mi?

Tovább a részletekhez.

A magyar államháztartási deficitet idén a hazai össztermék (GDP) 4 százalékára, a belső államadósságot a GDP 66,5 százalékára várják Brüsszelben, míg az inflációs ráta márciusban 4,3 százalékponttal, az irányadónak vett kamatláb 0,4 százalékponttal volt magasabb az uniós referenciaértéknél. A referenciahatár a hiány esetében 3, az államadósság esetében 60 százalék, míg az infláció esetében márciusban 3,2 százalék, a kamatnál 6,5 százalék volt. 

A bizottság megismételte azt a felszólítását, hogy Magyarország tartsa idei költségvetését, jövőre pedig tegyen pótlólagos intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa államháztartási hiányának a GDP 3 százaléka alá szorítását. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát ez a jelentés is nagy kockázatúnak ítéli.

Emlékeztetett a testület arra is, hogy februárban az EU-tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa szintén a 2008-as költségvetés szigorú végrehajtását kérte, illetve azt is, hogy a vártnál nagyobb bevételeket fordítsa a hiány további csökkentésére, tartósan szorítsa vissza a kiadásokat (a költségvetési szabályok fejlesztésének és az intézmények erősítésének folytatásával, valamint a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási rendszer területén bejelentett további karcsúsítási intézkedések végrehajtásával), továbbá az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében folytassa a nyugdíjrendszer reformját. 

A vizsgált kritériumok közé tartozik az árfolyam-stabilitás is: e feltétel szerint az árfolyamnak legalább két éven át egy "normális"-nak tekintett ingadozási sávon belül kell maradnia, jelentősebb zavarok, és főként az euróval szembeni leértékelés nélkül. A bizottság ennek elemzésekor emlékeztetett arra, hogy februárban megszűnt az árfolyamsáv, és ennek célja az infláció jobb ellenőrizhetősége volt. Az elmúlt két év alatt a forint 4,5 százalékkal felértékelődött az euróhoz képest - áll a jelentésben.

Ami a jegybankra és az uniós központi bankra (EKB) vonatkozó törvénykezést illeti, Brüsszel azt állapította meg, hogy a magyar szabályozás még nincs teljes összhangban az EU-előírásokkal. A javítandó területek között említette meg Brüsszel a bankelnök személyes függetlenségét, illetve az EKB-ra és a uniós központi bankok rendszerére vonatkozó szabályozás beillesztését.

Visszautalt a bizottság azokra a megállapításokra is, amelyeket múlt héten ismertetett hosszú távú gazdasági előrejelzésének keretében. Ezek szerint a külső feltételek nehezítik a magyar gazdaság kilábalását a jelenlegi helyzetből, és továbbra is csak lassú - idén 1,9, jövőre 3,2 százalékos - GDP-növekedési ütem várható.

A bizottság méltatta, hogy a kormány pénzügyi konszolidációs programja nyomán az államháztartási hiány 2006 óta mérséklődött, de ismét megjegyezte, hogy meglátása szerint jövőre nem biztosan lesz teljesíthető a tervezett további kormányzati kiadáscsökkentések mindegyike, különös tekintettel a költekezés visszafogására az ártámogatások, a terméktámogatások és a közszolgálati bérek területén.