Szlovákiában a kedden ismertetett adatok szerint áprilisban tovább gyorsult, és a szakértők által vártnál nagyobb volt a tizenkét havi infláció: 4,3 százalékra nőtt a hazai szabvány szerint számolva a márciusi 4,2 százalékról; a szakértők 4,1 százalékot vártak áprilisról. Januárban a tizenkét havi infláció 3,8 százalék, februárban 4,0 százalék volt, hazai szabvány szerint.

Csehországban 6,8 százalék volt a tizenkét havi infláció áprilisban, a márciusi 7,1 százalék után. Romániában átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak áprilisban az egy évvel azelőttinél, a tizenkét havi ütem azonos maradt a márciusival – két éve a legmagasabb –, miután februárban 8 százalékos éves szintű drágulást jegyeztek fel. Tavaly márciusban 3,7 százalékos tizenkét havi inflációt mértek.

Lengyelországban 4 százalékos tizenkét havi inflációt várnak az elemzők áprilisra – az adatot szerdán teszik közzé –, a márciusi 4,1 százalékot követően.

Magyarországon tizenegy nagy londoni gazdaságelemző és befektetési ház elemzői 6,3-6,8 százalék közötti prognózisokat adtak, 6,60 százalékos előrejelzési átlaggal. Márciusban 6,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció.

Noha térségi elemzők úgy látják, hogy a fogyasztói árak növekedése még nem tetőzött, és az élelmiszerek, az üzemanyag drágulása további veszélyeket hordoz, a központi bankok valószínűleg egyre kevésbé fognak élni a kamatemelés eszközével, mivel térségszerte kezdenek mutatkozni a gazdasági lassulás jelei: Csehországban márciusban 2,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, első ízben az elmúlt öt évben. Hasonló csalódást keltő adatok láttak napvilágot a termelésről és az exportról Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon, miután mind a három országban visszaesett az euróövezet országaiba irányuló kivitel.

Mindamellett Lengyelországban és Magyarországon további kamatemelést várnak az elemzők, a jelenlegi 6 százalékról, illetve 8,25 százalékról.