A monetáris tanács hétfőn 25 bázisponttal 8,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, elsősorban arra hivatkozva, hogy így valósulhat meg a háromszázalékos inflációs cél 2010-ben. A döntés nyilvánosságra hozása után Molnár Albert szocialista országgyűlési képviselő Budapesten újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy a döntés az ország számára káros, drága és értelmetlen.

A kamatemelés káros, mert fékezi az exportot, erősíti az importot. Drága, mert tovább növeli az adósságszolgálat terheit, értelmetlen, mert az államháztartást a jelenlegi kötvényaukciókon is tudtuk finanszírozni - jelentette ki a kormánypárti politikus.

Molnár Albert úgy vélekedett, hogy a magyarországi infláció emelkedése mögött külső okok vannak. Emiatt szerinte az ilyen mérvű szigorítás indokolatlan, és aláássa az elmúlt évek gazdasági eredményeit.

A kamatemelés miatt a Fidesz Simor András jegybankelnök és a pénzintézet alelnökeinek meghallgatását kezdeményezte a parlament költségvetési bizottságában. Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetjének vezetője elmondta: az alapkamat-emelés súlyosan érinti az államháztartást, hiszen nőnek az államadósság kamatkiadásai, és emiatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság.

Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan a kormány rossz gazdaságpolitikája, de a Fidesz szükségesnek tartja a monetáris tanács vezetőinek meghallgatását arról, mik az okai a "meredek jegybanki kamatemelésnek", mi várható ezután és meddig emelkedhetnek még a kamatok - közölte.

Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere elmondta: szeretnének választ kapni arra, hogy ez a kamatemelés mennyire következik a rossz kormányzati gazdaságpolitikából és mennyire az árstabilitást megvalósító jegybanki monetáris politikából.

Úgy érezzük, hogy a rossz gazdaságpolitika tovább növeli a kamatokat és árt az országnak, de nem akarjuk megelőlegezni ennek a meghallgatásnak az eredményét - tette hozzá. Varga Mihály közölte: a kamatemelés most már olyan szintet ért el, amely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése messze elmarad az európai - köztük a szomszéd országok - gazdaságának bővülésétől.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanács a kamatemelésről kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az inflációnak a korábban vártnál lassúbb csökkenése jellemzi. A tanács közölte: a monetáris politikát már rövid távon is jelentős kockázatok terhelik, ennek is szerepe volt a kamatemelési döntésben.

A monetáris tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett, és meg kívánja előzni az inflációs sokkok áttételes hatásait - tudatta a testület.

Simor András jegybankelnök kijelentette: "a monetáris tanács is aggódik a növekedés miatt, de a mi feladatunk alapvetően az inflációra való figyelés, az inflációs folyamatok rendbetétele". Hozzátette: az MNB is szívesen látná, ha a magyar gazdaság nagyobb ütemben fejlődne, de ezért most már valamit tenni is kellene.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint elképzelhető, hogy a monetáris tanács a jövőben tovább emeli a kamatot. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője azt mondta, hogy a monetáris tanács mostani állásfoglalása szigorúbb hangvételű, mint amilyenek a korábbi kamatemeléseket követő közlemények voltak, és semmilyen utalás nincs benne arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen feltételek mellett zárja le a kamatemelési ciklust a testület.