A kormány felhívásához csatlakoztak az újságíró-szervezetek is, az adatvédők pedig az adatvédelemmel kapcsolatos törvényi szabályozások megszigorítását követelték.

Európa egyik legtekintélyesebb távközlési cége ellen az elmúlt hét végén merült fel az a gyanú, hogy megfigyeltette saját vezető beosztású tisztségviselőinek telefonbeszélgetéseit. A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin szerint a különleges akció célja az volt, hogy ellenőrizhessék a sajtónak történő állítólagos kiszivárogtatások csatornáit.

A Der Spiegel információja szerint a Deutsche Telekom 2005-ben és 2006-ban vezető beosztású tisztségviselőinek mintegy 100 ezer vezetékes-, illetve mobiltelefon-beszélgetéseit rögzítette, s egy berlini céget bízott meg azzal, hogy ezek adatait értékelje. A cég azt kívánta feltárni, hogy az akkori felügyelő bizottsági tagok, továbbá más vezetők - telefonon keresztül - milyen szerkesztőségekkel, illetve újságírókkal léptek kapcsolatba.

René Obermann, a Deutsche Telekom elnöke egy belső vizsgálatra hivatkozva közvetve megerősítette a Der Spiegel értesülését. Obermann - aki a történtek idején még nem volt hivatalban - a bonni államügyészség mindenre kiterjedő vizsgálatát kérte.

Keddi értesülések szerint az ügy a német kormány elé került. A cég fő részvényesének számító szövetségi kabinet pénzügyminisztere, Peer Steinbrück nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy haladéktalan hatósági vizsgálatra van szükség. Steinbrück szerint amennyiben a gyanú beigazolódik, az a Deutsche Telekommal szembeni súlyos bizalomvesztéssel járhat.

Peter Schaar, a kormány adatvédelmi biztosa követelte, hogy az adatvédelmet szigorúbb törvényekkel szabályozzák. A biztos felhívta a figyelmet arra, miközben az adatvédelmet az elmúlt időszakban elsősorban azzal az érvvel korlátozták, hogy mindez nagyobb biztonsághoz vezet, épp az ellenkezője történt. Azaz a mértéktelen adattárolás növeli a biztonsági kockázatokat - fogalmazott Schaar. Az adatvédelmi biztos felszólította a törvényhozókat arra, hogy ne az adatvédelmet, hanem az adatok tárolását korlátozzák. Szorgalmazta továbbá, hogy jelentősen növeljék az adatvédelmi rendelkezések megsértésének eddigi, maximálisan 300 ezer eurós büntetését.

A német újságíró-szervezetek követelték a botrány felelőseinek megnevezését, utalva arra, hogy az ügy - amennyiben a gyanú végérvényesen beigazolódik - a sajtószabadság alapelveinek legdurvább megsértését jelenti.