A Moody's összesen 11, befektetési kategóriába sorolt kelet-európai gazdaságot vizsgált abból a szempontból, hogy egy esetleges meredek gazdasági korrekció milyen hatással lenne szuverén adósi besorolásukra. A legkedvezőbb helyzetben a 15 oldalas átfogó elemzés szerint Izland, Észtország, Bulgária, Csehország és Kazahsztán van. Ezeknek a gazdaságoknak „kiváló” a pénzügyi ereje, és ellenállóknak bizonyulnának még a jelenleginél jóval nagyobb makroszintű stresszel szemben is. A hatóságok várhatóan olyan hatékonyan tudnák kezelni egy kemény landolás következményeit, hogy valószínűtlen lenne olyan hitelképesség-romlás, amely ennek az országcsoportnak a szuverén besorolását érinthetné, áll a Moody's elemzésében.

A második csoportba a hitelminősítő Romániát, Lengyelországot és Horvátországot sorolta. Az elemzés szerint ezek a gazdaságok „mérsékelten erős” pénzügyi helyzetben vannak, egy esetleges kemény landolás az államadósság közepes, vagy nagy mértékű emelkedéséhez vezethetne, „bizonyos kétségeket felvetve” a kormányok hosszú távú pénzügyi erejével kapcsolatban. Ez valószínűleg valamelyest lefelé irányuló nyomást gyakorolna adósosztályzatukra, nem kizárva egyes besorolások változatlan szinten maradását.

Magyarország, Lettország és Litvánia azonban abban a csoportban van, amelyben a Moody's rosszabbik forgatókönyvében szereplő igen kemény landolás jó eséllyel a közadósság jelentős emelkedését eredményezné, érdemben csökkentve a kormányok pénzügyi erejét.

A gazdaságpolitikai válaszlépések valószínűleg elégtelenek lennének ahhoz, hogy a pénzügyi erő ésszerű időhatáron belül visszatérjen a korábbi szintre. E forgatókönyv megvalósulása negatív nyomást gyakorolna a szuverén adósbesorolására, és osztályzati visszaminősítéshez vezethetne, azzal együtt is, hogy a jelenlegi besorolásokban is bizonyos mértékig már benne van a kemény landolás lehetősége – áll a Moody's elemzésében.

A kormányzati pénzügyi erő változását a Moody's forgatókönyv-változatai szerint három fő tényező határozhatja meg: a költségvetési bevételek csökkenése, ami a hiány növekedését okozza, a bankoknak nyújtandó kormányzati segítség a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében, és a devizaadósság helyi valutában mért értékének növekedése árfolyamgyengülés esetén. A Moody's becslési modellje szerint Izland, Bulgária és Kazahsztán esetében egy válság viszonylag korlátozott hatást gyakorolna a GDP-arányos adósságrátára, átlagosan 9 százalékponttal növelve azt.

Magyarország, Lettország és Litvánia esetében súlyosabb lenne a potenciális hatás: a GDP-hez mért adósságráta ebben az országcsoportban a kemény landolással számoló enyhébb forgatókönyv esetén átlagosan 25 százalékponttal, a még keményebb landolást előrevetítő rosszabb forgatókönyv megvalósulása nyomán átlagosan 33 százalékponttal emelkedne a Moody's szerint.

Az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint az enyhébb válságforgatókönyv esetén Magyarország szuverén adóskockázati besorolása a Moody's listáján a jelenlegi elsőrendű „A2” szintről egy fokozattal a még mindig elsőrendű „A3”-ra romlana, a rosszabb forgatókönyv esetén azonban két fokozattal a már csak közepes befektetői „Baa1”-re esne vissza.

A Moody's ugyanakkor megjegyzi, hogy az esetleges leminősítések nem feltétlenül igazodnának azokhoz a besorolási szintekhez, amelyek a nem teljesítővé válási kockázatra kötött határidős hitelpiaci származékos csereügyletek (CDS) hozamfeláraiból következnének. Az egyes szuverén adósok CDS-árazásai által sugallt besorolások egyes esetekben a Moody's osztályzatainál sokkal derűlátóbb szintekről sokkal borúlátóbb szintekre mozdultak el, áll az elemzésben.

A Moody's kimutatása szerint a magyar szuverén kötvényadósság elmúlt 12 havi átlagos CDS-árazásaiból következő adósbesorolás minimuma „Baa3” lett volna.