Az előzetes ársáv 1,00-1,05 százalékpontos hozamra szól az irányadó átlagos eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, az árazás a héten később várható, mondták a szervezők.

Az Államadósság Kezelő Központ a hírt megerősítve az MTI-vel közölte, hogy szerdán adott megbízást a BNP Paribas, a Citigroup és az ING pénzintézeteknek egy euróban jegyzett, tízéves kötvény kibocsátásának megszervezésére a Magyar Köztársaság részére. A közlemény szerint az ÁKK Zrt. a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel.

A  Standard & Poor's hitelminősítés a szuverén hosszú futamú magyar adóskockázati besorolást adta meg szerdán a készülő, 2018-as lejáratú magyar eurokötvénynek. A világ legnagyobb hitelminősítőjének londoni bejelentése szerint a magyar állam által kiadni tervezett kötvény besorolása "BBB plusz", összhangban a március óta negatív kilátással nyilvántartott szuverén magyar devizaadósság besorolásával.

Magyarország utoljára tavaly január 23-án adott ki eurokötvényt, egymilliárd euró értékben, tízéves lejáratra. Az induló hozamfelára 0,21 százalékpont volt az irányadó átlagos eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, a rögzített kamatozású, tízéves lejáratú – 2017. júliusban lejáró – eurókötvény kibocsátási szelvénye, azaz kamata 4,375 százalék, kibocsátási és másodforgalmazói ára egyaránt 99,384 százalék volt.

Magyarország hitelbesorolása tavaly januárban a Standard & Poor'snál „BBB plussz”, a Moody'snál „A2” és az európai Fitch Ratingsnél „BBB plussz” volt, és azóta sem változott.

A hasonló futamú magyar eurokötvények jelenlegi hozamfelára 0,55-0,56 százalékpont a vonatkozó átlagos eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, a lengyeleké 0,45-0,46 százalékpont, mondták az MTI-nek Londonban a Deutsche Banknál. Devizakötvényt Magyarország utoljára idén április 15-én adott ki, két sorozatban, összesen 350 millió svájci frank összegben.

Az egyik, a 150 millió frank összegű, ötéves futamidejű papír évi 3,5 százalékos rögzített kamatot, a másik, a 200 millió frank összegű, nyolcéves futamidejű kötvény évi 4 százalékos rögzített kamatot fizet. Az ötéves papír kibocsátási ára 100,197 százalék volt, a nyolcévesé 100,461 százalék. A kamat a rövidebb lejáratú papírnál 0,50 százalékkal, a hosszabb lejáratúnál 0,75 százalékkal haladja meg a svájci frank londoni bankközi kamatát (LIBOR) a hasonló futamidőre.

Az idén 1,5 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátását tervezi az ÁKK. Szarvas Ferenc vezérigazgató januárban úgy nyilatkozott, hogy az első ütemben egymilliárd euró összegű kötvénykibocsátásra készül az ÁKK, de ha jelentős túljegyzés van, akkor az összeg nagyobb is lehet.

Az ÁKK előzőleg tavaly október 18-án bocsátott ki devizakötvényt, 25 milliárd jen (mintegy 150 millió euró) értékben. A tízéves lejáratú, névértéken kibocsátott értékpapír kuponja 2,11 százalék volt, vagyis a jen LIBOR fölött 0,27 százalékpont. Ez utóbbi előtt volt a tavaly januári eurokötvény-kibocsátás.

Csehország kedden 2 milliárd eurós eurokötvényt adott ki tízéves lejáratra, 0,25 százalékpontos induló hozamfelárral az irányadó átlagos eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött. A cseh kibocsátás évi 5 százalékos szelvénnyel, 99,738 százalékos kibocsátási és másodforgalmazói áron, a Deutsche Bank és a Barclays Bank szervezésében történt. A szervezők közel egymilliárd eurós túljegyzést jeleztek. Az előzetes, tájékoztató ármegállapításban 0,25-0,30 százalékpont volt a hozamfelársáv. Csehország hitelbesorolása a Standard & Poor'snál „A”, a Moody'snál „A1” és az európai Fitch Ratingsnél „A plussz”.

Románia, a korábbi tervvel ellentétben, az idén már nem adja ki tervezett eurokötvényét, idézte a román pénzügyminisztert, Varujan Vosganiant a Ziarul Financiar című román gazdasági lap szerdán. A pénzügyminiszter már május elején is panaszolta a szerinte gyenge piaci körülményeket. Eredetileg legalább 500 millió eurós eurokötvényt tervezett kiadni az idén a román kormány tízéves lejáratra. Románia utoljára 2003-ban bocsátott ki eurokötvényt.