Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mindkét javaslatról az EU-tagországok pénzügyminiszterei mondják ki a végső szót – várhatóan júliusban –, de e témákban nem szoktak eltérni a brüsszeli bizottság döntésétől.
Lengyelország mellett jelenleg már csak Magyarország ellen folyik uniós eljárás a túlzott hiány miatt, de a korábbi bizottsági prognózisok tanúsága szerint hazánk is egyre közelebb kerül az EU-kritérium teljesítéséhez.
Lengyelországban tavaly 2 százalékos volt a hiány, idén 2,5, jövőre pedig 2,6 százalékos deficitet várnak. Joaquín Almunia pénzügyi biztos – a lengyel konvergenciaprogramot is elemző – szerdai brüsszeli közleményében méltatta a lengyel eredményeket, de leszögezte, hogy a teljes konszolidációig még hosszú út vár Varsóra. Arra ösztönözte a lengyel vezetést, hogy használja ki az idei jó eredményeket a reformok befejezésére és a gazdaság gyorsabb stabilizálásra.
Lengyelország egyébként középtávon egy százalék alá szeretné leszorítani államháztartási hiányát és – Magyarországhoz hasonlóan – még nincs hivatalos céldátuma az euró bevezetésére, de több más feltételt (így a hosszú távú kamatlábak stabil szintjét, a belső államadósság mértékét, de nagyjából az inflációs célkitűzést is) teljesít. Továbbra sem várható azonban, hogy öt éven belül bevezetné az eurót.
Nagy-Britannia esetében a brüsszeli döntés némi meglepetést okozott, elsősorban azért, mert tovább nehezíti a pénzügypolitikája miatt eddig alig bírált, de más lépéseiért keményen kritizált Gordon Brown miniszterelnök helyzetét.
Jóllehet London sem tagja az euróövezetnek – egyelőre nem is kíván csatlakozni – az uniós szabályok értelmében rajta is számon kell kérni az eurókritériumok teljesítését, bár annak elmaradása gyakorlatilag nem szankcionálható. Nagy-Britanniában idén 3,3, jövőre 3,4 százalékos államháztartás hiányt prognosztizál Brüsszel.
Megvizsgálta még Brüsszel az euróövezeti tag Belgium úgynevezett stabilitási programját is. A testület továbbra is magasnak és közepesen kockázatosnak minősítette a belga állam eladósodottságát, ugyanakkor méltatta az ország teljesítményét és terveit a pénzügyi stabilitás terén. Mindez lehetővé teszi, hogy Brüsszel, ahol kilenc hónap után csak ideiglenesen csitult el a kormányválság, nyugodtabban rendezhesse nehéz belpolitikai problémáit.
