Az elemzők 6,6 százalékos inflációt vártak májusra. Az év első öt hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Májusban a maginfláció (alapdrágulás) 5,9 százalék volt éves és 0,5 százalék havi összehasonlításban. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi árindex májusban 1,3 százalék, a 12 havi mutató 7,7 százalék volt.

A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly májusban a fogyasztói árak 0,8 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezető-helyettese szerdán újságíróknak elmondta: elsősorban az élelmiszerek, a járműüzemanyagok és a gáz árának emelkedése gyorsította az inflációt májusban.

A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,9 százalékkal emelkedtek. Ez az átlagot meghaladó növekedés meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,4 százalékos áremelkedésnek a következménye. Nőtt továbbá 3,1 százalékkal a kávé, 2,8 százalékkal a baromfihús, valamint 2,3 százalékkal a csokoládé, kakaó ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal drágultak.

A legnagyobb mértékben, 2,2 százalékkal a háztartási energia árai emelkedtek, ezen belül a vezetékes gázért átlagosan 7 százalékkal kellett többet fizetni májusban áprilishoz képest. Az átlaggal megegyező mértékben, 1,1 százalékkal drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,2 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek és a szolgáltatások esetében átlag alatti, 0,6-0,6 százalékos áremelkedés volt. A szeszes italok, dohányáruk árai szintén az átlag alatt, 0,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen 69,2 százalékkal drágult az étolaj, 45,8 százalékkal a liszt, 23,9 százalékkal a száraztészta, 22,8 százalékkal a tej, 22,1 százalékkal a sajt, 19,8 százalékkal a tojás, 18,8 százalékkal a kenyér, valamint 18,6 százalékkal a baromfihús.

A háztartási energia átlagot meghaladó 11,3 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz ára 17,5 százalékkal nőtt. Átlag alatt, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,1 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 1,8 százalékkal nőtt.

A szeszes italok, dohányáruk 5,4 százalékos, és a szolgáltatások 5 százalékos árnövekedése az átlagosnál szintén alacsonyabb volt. Ez utóbbin belül a szemétszállítás díja 11,6, a csatornadíj 10,8, a vízdíj 10,2, a távközlés 0,5 százalékkal drágult.

A ruházkodási cikkek esetében kismértékű, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2007 májusában.

 
Piaci elemzők elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulásával, továbbá az áprilisi gázáremelés hatásával magyarázzák, hogy májusban a várt 6,6 százaléknál nagyobb mértékben, 7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint elsősorban a havi szinten 1,9 százalékkal dráguló élelmiszerek, az emelkedő üzemanyagárak és az áprilisi gázáremelés hatása mutatkozik meg a májusi 1,1 százalékos havi inflációs adatban. Az üzemanyagok drágulása és a gázáremelés egyaránt 0,2 százalékkal emelte az indexet. Az elemző emellett kiemelte a szolgáltatások árának 0,6 százalékos havi drágulását.

A CIB Bank elemzője szerint a vártnál jóval magasabb, 7 százalékos májusi árindex növeli az esélyét egy júniusi kamatemelésnek, annak ellenére, hogy Simor András jegybankelnök előző nap egyenlő esélyt adott a kamatok emelésének és szinten tartásának.

Trippon Mariann úgy véli, júniusban az infláció kissé mérséklődhet. Számításai szerint 2008-ban az átlagos infláció 6,5 százalék körül alakulhat, decemberben pedig az éves infláció 5,5 százalékra csökkenhet.

© MTI

Németh Dávid, az ING Bank elemzője kiemelte, hogy elsősorban az élelmiszerek, különösen a feldolgozatlan élelmiszerek árában volt jelentős mértékű a drágulás. Továbbra is nagy mértékben emelkedett az üzemanyagok ára, és ahogy az várható volt a gázáremelés hatása is megjelent az inflációban.

A ruházati cikkek áremelkedése alacsonyabb volt a tavalyi adattal összehasonlítva, viszont a piaci szolgáltatások ára nagyobb mértékben nőtt, mint egy évvel korábban. Az elemző megjegyezte, hogy ez utóbbi területen mérsékeltebb növekedésre számított, így azonban a szolgáltatások nem várt drágulása kis kockázatot jelent a továbbiakban.

Németh Dávid szerint az infláció a nyári hónapokban, június-július-augusztusban sem fog érdemben csökkenni, sőt akár fölfelé is mehet, elérheti a 7,3-7,4 százalékot. A 12 havi drágulás év vége felé 6 százalékra mérséklődhet, az éves átlagos infláció pedig 6,5 százalék körül alakulhat az idén.