A Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében, az MNB-ben csütörtökön tartott szakmai tanácskozáson Kovács Mihály András, a jegybank közgazdasági tanácsadója elmondta: Magyarország gazdasági növekedési potenciálja hosszabb távon legfeljebb 3-3,5 százalék körül lehet.

Vértes András, a GKI elnöke szerint a gazdasági növekedést illetően az idei jóval kedvezőbb lesz a tavalyi "pocsék" évnél, mivel a mezőgazdaság várhatóan lényegesen jobban teljesít. Vértes András konkrét számokat nem mondott, amit azzal indokolt, hogy jövő héten tartanak sajtótájékoztatót az új előrejelzésükről.

Kovács Mihály András elmondta: a hazai gazdasági növekedés legújabb adatai is aggodalomra adnak okot. Megítélése szerint kedvezőtlen, hogy a feldolgozóiparban "feszes a kapacitások kihasználtsága", ennek ellenére alig bővülnek a vállalati beruházások, ami a későbbi gazdasági bővülés alapja lehetne. Negatív jelenségnek ítélte azt, hogy továbbra is visszaesés tapasztalható az építőiparban.

Kiemelte: most még erőteljes az export bővülésének dinamikája, de ez az ütem az újabb beruházások, vállalati fejlesztések nélkül lelassulhat.

Kovács Mihály András a negatív tényezők közé sorolta azt is, hogy magas a hazai gazdasági folyamatokból fakadó infláció.

Vértes András szerint 2006-2008. között a kiigazítási feszültségek lassították a gazdasági bővülést az országban.

Úgy ítélte meg, hogy a növekedés előmozdítása érdekében is változtatni kell az adómorálon az országban, az adóelkerülés visszaszorításának egyik módja lehet a közteherviselés átalakítása, az adózás egyszerűsítése, ami hosszabb távon segítheti a gazdasági bővülést.

A vezető közgazdász azonban kétségét fejezte ki a tekintetben, hogy az inaktívak munkába való bevonása nagymértékben hozzájárulna a gazdasági bővüléshez. Megítélése szerint napjainkban a foglalkoztatásból kimaradókat csak igen nehezen lehet újra munkába állítani, azok alacsony képzettsége, illetve munkakultúrája miatt. Arról is szólt, hogy a következő években az uniós támogatások megemelkedése hozzájárulhat a gazdasági bővüléshez.

Vértes András aláhúzta: a mostaninál nagyobb gazdasági növekedéshez az államigazgatásban jelentős intézményi reformokat kellene végrehajtani. Ezek közé tartozik az önkormányzati reform is, amelynek során ténylegesen szabályozni kell a régiók és a kistérségek szerepét az országban.

Vértes András szerint ideje lenne őszintén beszélni a kis- és középvállalkozások helyzetéről. Az országban ugyanis jelenleg mintegy 1 millió mikro-, kis- és középvállalkozás van, ezek közül 300 ezernek nincs adóbevallása, mintegy 600 ezer pedig egyetlen dolgozót sem foglalkoztat. Csupán 30.000 olyan kiscéget tartanak nyilván az országban, amelynél az alkalmazottak száma meghaladja a 10-et.