Az egyik újság pontos összeget is mondott, eszerint 75 milliárd dollárt vonnak ki, hogy elkerüljék zárolását. Mohszen Talai külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott a hetilapnak, hogy az európai bankokban befektetett iráni tőke egy részét aranyra és részvényekre váltották át, a fennmaradó részt pedig átutalták ázsiai pénzintézetekbe.

Az állami kézben lévő Bank Mellat ügyvezető igazgatója azonban cáfolta a tőkekivonásról szóló híreket. "Ez a téma még csak fel sem merült" – idézték szerdai újságok Ali Divandari nyilatkozatát, amelyet előző nap adott a Mehr félhivatalos hírügynökségnek. "Az iráni bankoknak nincs semmilyen problémájuk az európai pénzintézetekkel, ezért nincs ok arra, hogy az európai bankokból áthelyezzék pénzbetéteiket" – tette hozzá.

Iránt 2006 óta három ENSZ-szankciócsomag is sújtotta nukleáris programja miatt, amelyről mások mellett az Egyesült Államok is azt gyanítja, hogy atomfegyver előállítását szolgálja. Teherán a büntetőintézkedések ellenére kitart urándúsítási programja mellett, és lényegében elutasította a nagyhatalmak legutóbbi, szombaton átadott ajánlatát is. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Németország, Franciaország és Kína az urándúsítás leállításáért cserébe gazdasági előnyöket kínál Teheránnak, amely ugyanennek a javaslatnak egy korábbi változatát két éve már elvetette.

Korábban EU-diplomaták közölték, hogy az unió a legnagyobb iráni bank, az állami Bank Melli pénzbetéteinek befagyasztására készül, de meg akarják várni Teherán hivatalos válaszát az új ajánlatra. Az Egyesült Államok októberben már szankciókat vezetett be a Bank Melli és más iráni intézmények mellett az iráni hadsereg egy része ellen is. A Bank Mellat alaptalannak nevezte azokat a washingtoni vádakat, miszerint pénzügyi szolgáltatásokkal támogatja az iráni atomprogramot.

A rekord kőolajárak révén Irán hatalmas bevételekre és nem várt nyereségre tesz szert, áprilisban valutatartaléka meghaladta a 80 milliárd dollárt.